Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe kismértékben csökkent, értéke másfél éves visszatekintésben a legalacsonyabb, 45,9 százalék. A hazai vállalatok üzleti bizalmi trendje több mint fél évig alig változott. A mutató fokozatos ez évi csökkenése negatív irányú tendencia-változás kezdetét jelentheti, ami a makrogazdaságban regisztrált, várakozásoktól elmaradó teljesítményadatokkal hozható összefüggésbe. Meghatározó külkereskedelmi partnereink fejlődési kilátásai nem túl kedvezőek, jelentős felvevőpiacaink bővülésével rövid távon nem lehet reálisan számolni. Tavaly a reáljövedelem mérsékelt növekedése miatt a lakossági fogyasztás mindössze 2,8 százalékkal bővült. Idén a kormány egyensúly javító törekvései továbbra is szerény, a tavalyit valamivel meghaladó reáljövedelem emelkedést tesznek lehetővé, így az év egészében a fogyasztás 3,2 százalékos bővülésével számol a konjunktúrakutató. A KKV szektor belföldi piaci kilátásait az éles versenyben való helytállásuk határozza meg.

Áprilisban a hazai kis- és középvállalatok fél éves gazdasági várakozásai borúlátóbbak, mint az első negyedévben voltak. A következő fél évben nemzetgazdasági szinten a feltételek és az eredmények kismértékű javulását reméli a cégek 28 százaléka, változatlanságot vár 38 százalékuk. Az ország gazdasági helyzetének romlásával több, mint egyharmaduk számol, ez egy éves visszatekintésben a legmagasabb arány. Saját vállalkozásuk fejlődési kilátásait a korábbinál mérsékeltebb optimizmussal értékelik a cégek. E szerint vállalkozása helyzetét kismértékben javulónak tartja a vállalkozások 29 százaléka, változatlannak 42 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya csökkent, értéke 29 százalék. A KKV szektor visszafogottabb derűlátását támasztja alá, hogy a teljesítménynövelés lehetőségével számoló cégek aránya áprilisban több mint tíz százalékponttal 26 százalékra csökkent, éves összehasonlításban negatív rekordot ért el. Egy évvel Magyarország uniós csatlakozása után piaci pozícióit megingató verseny kialakulásától a vállalatok egynegyede tart. Új tőkeerős versenytárs megjelenését működési területén a KKV-k viszonylag magas aránya, 39 százaléka valószínűsíti. A beszállítói lehetőségek megítélése év eleje óta romlik. Áprilisban a nagyvállalatokkal rövid távon kiépíthető gazdasági együttműködés lehetőségében mindössze a cégek egyötöde bizakodik.

A kis- és középvállalatok előrejelzése szerint a termelési feltételekben ebben az évben pozitív változás már nem várható. Az ország uniós tagságának egy éves tapasztalatai alapján látható, hogy a csatlakozás, a hazai vállalatok szűk körét érinti kedvezően. Rövid távon a cégek többsége az új versenyhelyzet kihívásaival szembekerülve korábbi piaci pozíciói gyengülését éli meg. A cégek előrejelzése alapján a szektor tevékenységének bővülését döntő mértékben a hazai termékek iránt hosszú ideje érezhető alacsony belföldi kereslet, a tőkehiány mérsékli. A márciusihoz képest kedvezőbb lett a beszerzési feltételek és a berendezések műszaki színvonalának értékelése. Az előrejelzések szerint a kis- és középvállalatok többsége rövid távon készlet állománya szinten tartásával számol. A cégek 23 százaléka saját előállítású készletei növelését, 15 százalékuk csökkentését tervezi. Az alapanyagok és félkésztermékek állományában készletnövekedést a vállalatok egyötöde jelzett. Vásárolt készletei csökkentését a korábbival egyezően a cégek egynegyede tervezi. A belföldi értékesítés lehetőségének megítélése borúlátóbb. Hat hónapon belül stabil hazai piacokat feltételez a cégek 54 százaléka, gyengébb kereslettel számol 34 százalékuk. A lakossági fizetőképes kereslet kismértékű bővülését éven belül a legkevesebben várják, optimizmus a cégek egytizedét jellemzi. A külpiaci értékesítés bővülésével a cégek 14 százaléka, változatlanságával 66 százalékuk számol. A külső piacok szűkülését egyötödük feltételezi.

Az államháztartási hiány első negyedévi nyilvánosságra hozott mutatója alapján nagy valószínűséggel idén nem várható a hazai vállalatokat terhelő központi elvonások mérsékelése. A feltételezettnél magasabb márciusi inflációs adat, valamint a nemzetközi pénzügyi folyamatok erősen kérdésessé teszik a jegybanki alapkamat további mérséklésének ütemét. Az áprilisi előrejelzés szerint hat hónapon belül a cégek több mint a felének, 55 százaléknak a likviditási helyzete nem fog megváltozni. Cége gazdálkodásában javuló pénzügyi helyzettel 14 százalékuk számol. Az átmeneti tőkehiánya enyhítése céljából a legtöbb vállalkozás fejlesztései elhalasztását, növekvő arányuk pénzintézeti hitel felvételét tartaná eredményes lépésnek. Kedvező, hogy termelés visszafogását a cégek kevesebb mint egytizede tenné meg.

A rendelkezésre álló makrogazdasági tendenciák szerint az utolsó fél évben a gazdálkodó szféra beruházási aktivitása fokozatosan gyengül. A múlt év első háromnegyedében regisztrált dinamikus fejlesztés-növekedéshez a KKV szektor a maga szerényebb lendületével hozzájárult. Túljutva a konjunktúra csúcspontján, a mérsékelten bővülő értékesítési lehetőségekre és a növekvő kihasználatlan kapacitásokra figyelemmel az új beruházások indítása egyelőre sok vállalkozásnál elveszítette időszerűségét.

Az infláció márciusban mért üteme szakértői körökben is némi meglepetést okozott. A 3,5 százalékos - kilenc hónapja először emelkedő - mutató kialakulásában elsősorban az idényáras élelmiszerek, az üzemanyagok és a villanyáram hatósági árnövekedése játszott szerepet. Áprilisban a KKV szektor éves inflációs prognózisa kismértékben csökkent, mértéke 5,5 százalék, jelentősen meghaladja az elemzői várakozásokat. A 2005 decemberre vonatkozó inflációs előrejelzés a cégek áprilisi várakozásában 5,0 százalék. A KKV-k saját hatáskörű értékesítési áremelési törekvése mérsékeltnek mondható, éves szinten átlagosan 3,0 százalék.