Hogy az autóiparban mi legyen a jövő útja, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek a bioetanolra, mások a hidrogénhajtásra vagy az üzemanyagcellás megoldásokra esküsznek, és van, aki a tisztán elektromos üzemű gépkocsikat tartja a jövő útjának. Általánosságban elmondható azonban, hogy az autógyártók infrastruktúra hiányában a bioüzemanyaggal hajtott modelljeikkel még kivárnak, egyelőre a fosszilis üzemanyagokkal hajtott modelljeiket tökéletesítik, és hibrid típusokat mutatnak be.
A környezetbarát technológiák elterjedését a még mindig erős olajlobbi, valamint az időről időre napvilágot látó, rossz megtérülést kimutató elemzések is hátráltatják. Ennek ellenére ma már mindegyik nagy presztízsű autógyártónak megvan a saját környezetbarát modellkínálata, melynek tagjai jóval kevesebb szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, s megnyugtató látni, hogy jellemzően autószalonokon szereplő hipermodern, környezetbarát tanulmányautóik évekkel megelőzik korunkat. Sokan úgy gondolják, hogy amíg tartanak az olajkészletek, jelentős változások nem történnek, azonban a trendek szerencsére nem ezt mutatják. Az autóipar kiválóan alkalmazkodott a változó időkhöz, a nyertes technológiát pedig majd csak le kell venni a "polcról".
Népszerű hibridek Európában
Egy nemzetközi KPMG-elemzésből kiderült: az autógyártók vezetői az alternatív üzemanyagok, valamint az olcsó és hibrid autók térnyerését tekintik az iparág legfőbb trendjének. Tavaly mintegy 500-600 ezer alternatív üzemanyaggal, illetve hibrid technológiával működő járművet értékesítettek világszerte, mely ezt ékesen bizonyítja. A világ első, sorozatban gyártott hibrid autója a Toyota Prius volt, mely 1997-ben mutatkozott be Japánban, és 2000-ben Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is árulni kezdték.
A Prius sokáig nem talált követőre, évekig ez volt a világ legtisztább üzemű járműve, és még ma is azok között van. A Toyota hibrid rendszerének (THS) fő elemei a 1,5 literes benzinmotor, a nagy nyomatékú villanymotor és a generátor, amelyek együttműködnek az átmeneti energiatároló elem feladatát ellátó nikkel-fém hibrid akkumulátorral. Az autót a benzin- és villanymotor külön-külön vagy egyszerre mozgathatja, az elektronika a sebességtől és a terheléstől függően választja meg a két hajtás közötti arányt. A benzinmotor által termelt, továbbá a lassításkor és fékezéskor keletkező többletenergia az elektromos hajtást szolgálja.
Mindez átlagosan 5 literes fogyasztáshoz vezet, városban pedig verhetetlenné teszi a Toyotát, hiszen a pilóta teljes elektromos hajtásra is átválthat. Ez a hajtásképlet általában igaz minden ma futó hibrid autóra; a benzines-elektromos hibridek a legelterjedtebbek, de a PSA Peugeot Citroen konszernnek hamarosan piacra kerülnek a dízel-elektromos hibrid modelljei is.
A Toyota Prius legfőbb konkurense a Honda Civic Hybrid, amely 2006-ban az év zöld autója lett. A könnyen használható és Nagy-Britanniában ráadásul legolcsóbb, környezetkímélő üzemű járműből a londoni rendőrség rögtön meg is rendelt 117 darabot. A Civic Hybrid 4,6 litert fogyaszt 100 kilométeren, 109 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként, így nem vonatkozik rá a londoni belvárosi dugódíj. A hibrid Civic 184 kilométer/órás sebességre képes, nulláról százra 12,1 másodperc alatt gyorsul fel, 95 lóerős, 1,4 literes SOHC i-DSI benzinmotorját IMA elektromotor/generátor segíti. A maximális teljesítmény 115 lóerő 2000 fordulat/percnél, a legnagyobb nyomaték pedig 2500-as fordulatszámnál jelentkezik (224 Nm). Az erőt CVT váltó továbbítja az első kerekek felé. Jövőre a Honda egy kisméretű családi hibridautó piacra dobását is tervezi.
A teljes cikk a Piac és Profit áprilisi számában olvasható.
