Magyarországon évente mintegy 400–500 ezer fizetési meghagyásos eljárás indul, így a rendszer működésének akár átmeneti zavara is messze túlmutatna a követeléskezelési piacon. A hatékony követelésérvényesítés ugyanis a jogbiztonság és a gazdaság működésének alapvető feltétele, hiánya pedig nehéz helyzetbe hozhatná a kintlévőségeket kezelő vállalkozásokat, társasházakat és magánszemélyeket, valamint az állami és önkormányzati szolgáltatókat is.

A fizetési meghagyásos rendszer jelenlegi működése és tervezett átalakítása, és a már lezárt devizahiteles ügyek újranyitása is kiemelt téma volt a Portfolio Követeléskezelési Trendek konferencián, Budapesten.

A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze Magyarországon, segítségével pereskedés nélkül, gyorsan és hatékonyan hozzájuthat harmincmillió forintot meg nem haladó jogos követeléséhez az, akinek tartoznak. Magánszemély és szervezet egyaránt kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást, például akkor, ha az adósa nem fizeti vissza a kölcsönt, a bérlője tartozik a bérleti díjjal vagy valaki – akár többszöri felszólítás ellenére – nem fizeti be a lejárt számlát.

Négyszázmilliárd forintnyi követelés érvényesítése a tét

A bruttó hazai termék fél százalékát, mintegy 400 milliárd forintot követelnek évente adósoktól fizetési meghagyásos eljárás keretében Magyarországon, 400–500 ezer eljárásban – ismertette előadásában Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi ügyvezetője. A követelések több mint harmada kapcsolódik banki hitelekhez és magánkölcsönökhöz, 8 százalék telekommunikációs szolgáltatásokhoz, másik 8 százalék vállalkozási szerződésekhez, jellemzően az építőiparban, 7 százalék adásvételi szerződésekhez, 5 százalék a közműszolgáltatásokhoz. Három százalékban, mintegy tízmilliárd forint értékben pedig társasházak indítanak fizetési meghagyást a közös költséget nem fizető tulajdonosok ellen. A fizetési meghagyásos eljárások körülbelül 5–6 százaléka alakul perré, azaz ilyen arányban vitatják a kötelezettek a követelést. Az ügyek háromnegyede 200 ezer forintos érték alatti, és csak öt százalék haladja meg az egymillió forintot. Ahogy növekszik a követelés értéke, úgy nő az ellentmondások aránya.