A számítások szerint a közvetlen költségek mellett mintegy 130 milliárd forint plusz állami költséggel kell számolni, egyrészt az adóbevételek kiesése, másrészt az állami és önkormányzati szektorban keletkező hiányok miatt, hiszen a fizetési meghagyásos eljárások körülbelül 22 százalékát állami vagy önkormányzati szereplők indítják el (például közműcégek).

Nőhetnek a hitelkamatok és az infláció

Ha elhúzódik vagy akár átmenetileg leáll a követelésérvényesítés, akkor a törlesztési kockázatok miatt emelkednek a hitelfinanszírozás költségei, nőnek a hitelkamatok, emelkedik az infláció, valamint az adósok is rosszul járnak, mert például az ügyek elhúzódása miatt magasabb lesz a késedelmi kamatteher.

Az eljárást több ponton fejlesztené a közjegyzői kamara, elsősorban azért, hogy csökkenjen az át nem vett fizetési meghagyások aránya. A MOKK már tíz éve szeretné elérni, hogy a jogosultnak már a fizetési meghagyásos eljárás indításához kötelező legyen megadnia az adós négy természetes személyazonosító adatát, ne csak a végrehajtás indításánál. Így már a közjegyző tudná ellenőrizni a nyilvántartásban, hogy jó adatokat adnak-e meg. Azt is javasolja a kamara, hogy az állandó lakcím helyett a tartózkodási helyre kelljen kézbesíteni a fizetési meghagyást.

A konferencián tartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen Oroszné Tantó Csilla, az EOS Faktor Zrt. csoportvezetője hangsúlyozta, a jogbiztonság a társadalom minden szereplőjének érték, a fogyasztónak, a pénzügyi szektornak és az államnak is. Bodzási Balázs közjegyző arra hívta fel a figyelmet, a jelenlegi tervek veszélyeztetik a végrehajtási rendszer fenntartását, ami pedig az állam kötelessége lenne, mert elengedhetetlen a gazdaság működéséhez. Ha akár átmenetileg is leáll a végrehajtás, az nemzetgazdasági szinten beláthatatlan következményekkel fog járni: a bankokat leminősítik, az ország versenyképessége csökkenni fog.