A fizetési meghagyásos eljárás 2010 júniusától került át közjegyzői hatáskörbe még a Bajnai-kormány idején, 2009-ben hozott törvénymódosítással. Korábban a bíróságok feladatkörébe tartozott, de ott sem bírók, hanem bírósági titkárok bocsátották ki érdemi vizsgálat nélkül a fizetési meghagyásokat. Eredetileg a bíróságoknak kellett volna bevezetni az elektronikus rendszert, de miután egy év után el sem kezdődött a kiépítés, a közjegyzőket bízták meg, akik egy év alatt saját költségen kiépítették és elindították az azóta is működő elektronikus rendszert.

Lassulhat a fizetési meghagyások kibocsátása, tízmilliárdokba kerülne az államnak

A közjegyzői hatáskörben a fizetési meghagyások kibocsátása a korábbi több hónapról vagy akár több mint egy évről túlnyomórészben egy napra csökkent – idézte fel a MOKK jogi ügyvezetője. A fizetési meghagyások átlagosan 94 százalékban jogerőre emelkednek, mert a kötelezettek nem vitatják a követelést. Az elektronikus fizetési meghagyásos rendszer kiépítése úttörő szerepet játszott az igényérvényesítés modernizálásában, ez lett a jogérvényesítés legfőbb és legolcsóbb módja, ez az igazságszolgáltatás egyik legjobban működő eleme.

Amennyiben a közjegyzői hatáskörből ismét a már most is túlterhelt bíróságokoz telepítenék a fizetési meghagyásos eljárást, azzal kell számolni, hogy rendkívül lelassul a meghagyások kibocsátása. A rendszer kiépítése várhatóan öt év, költsége folyó áron 83 milliárd forint, éves fenntartási költsége 26 milliárd forint lenne. Jelenleg a közjegyzők állami finanszírozás nélkül működtetik a rendszert úgy, hogy 2010 óta nem nőtt a 3 százalékos eljárási díj, amely megegyezik a 2010 előtti bírósági illeték mértékével, miközben a korábbi 450 ezer forintos illetékplafon 300 ezerre csökkent.