Pénzmozgás: A számlamozgás is fontos tényező. Túlzottan aktív számlatevékenység vagy a gyanús tranzakciók, a nagy készpénz-forgalom nem kedveznek a cégvezető megítélésének.
Külföldi kapcsolatok: Ha a céged külföldi relevanciával rendelkezik, például külföldön van bejegyezve vagy van külföldi társtulajdonos, akkor is nagyobb a valószínűsége, hogy a kockázatos ügyfelek közé kerülsz.
Székhelyszolgáltatók: A székhelyszolgáltatók használata is kockázatosnak tekinthető.
Szankciós lista: Ha a cégvezető vagy a cég maga szerepel a szankciós listákon, ez is nagy kockázatot jelent.
Mit tehet a felelős vállalkozó?
Az új szabályozási környezetben a cégvezetőknek proaktívan kell cselekedniük, hogy megfeleljenek az előírásoknak és minimalizálják a kockázatokat. A gyors reakció és a szakértői segítség igénybevétele hozzájárulhat a cég stabil működésének és hosszú távú sikerének biztosításához.
„Ha a tevékenységed kockázatosnak minősül a Pmt. szerint, akkor meghatározott követelményeknek kell megfelelned. Ezek közé tartozik egy vezető kinevezése, valamint a cég bejelentése a hatóságok felé. Ezenkívül szükséges kidolgozni egy olyan gyakorlatot, amely meghatározza, hogy kik tekinthetők kockázatos ügyfeleknek a tevékenységi területeden belül. Az ügyféladatbázist rendszeresen frissíteni kell. Szintén fontos figyelmet fordítani a készpénzmozgásra, és lehetőség szerint minimalizálni az átláthatatlan tevékenységeket” – árulta el a szakember. Hozzátette, a rendszer dinamikája lévén, minél később kezdünk bele a helyzet megoldásába, annál nagyobb hátránnyal indulhatunk a versenytársainkkal szemben. Ráadásul egy új, egységes európai uniós rendelet van születőben, még szigorúbb felügyeleti rendszerrel.
