A HEBC-nek ez már a 15. jelentése, amely ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország fejlődése, versenyképességének javítása érdekében. Vannak visszatérő kérdések, mint a kiszámíthatóság, az átláthatóság, az együttműködés, a konzultáció, a bizalom és a hitelesség - idézte az MTI Kerekes Lászlónak, a HEBC elnökének, az AkzoNobel régiós vezérigazgatójának a bevezetőjét.
Az üzleti tanács szerint a bizalomnak központi szerepe van a válság megoldásában, a versenyképesség javításában, a befektetők vonzásában és szoros összefüggésben áll az ország imázsával is. A HEBC tagjai úgy vélik, Magyarország sikerének egyik kulcsa lehetne, ha gazdaságilag ésszerű, de tisztességes és méltányos tehermegosztással felépítené a külföldi befektetők, a nemzetközi vállalatok és a pénzügyi szektor bizalmát, ami hozzájárulna a gazdaság további erősödéséhez.
A versenyképességet segítené egy jövőképre épülő, irányokat, célokat mutató országstratégia megalkotása, ami támogatná a kiszámíthatóság megteremtését is - fejtette ki Rikard Jonsson, a HEBC tiszteletbeli tagja, az ABB korábbi elnök-vezérigazgatója. A HEBC véleménye szerint olyan stratégiára van szükség, amely egyidejűleg ösztönzi a termelő beruházásokat és segíti a szolgáltatóipar fejlődését, ezt a kormány legmagasabb szintjén kell kidolgoztatni, irányítani és felügyelni.
A szervezet tagjainak véleménye a jó adórendszerről nem változott - fejtette ki Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója. A jó adórendszer beruházás-, munkáltató- és fogyasztóbarát, támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt, diszkriminációmentes és a piac szereplőinek egyenlő esélyeket biztosít. A rövid távú, rendkívüli adóbevételek ára a hosszú távú fejlesztések elmaradása. Nehezen felmérhető az a kár, amit a befektetések elmaradása jelent. Információk mindig csak a megvalósuló beruházásokról vannak, a vállalatvezetői ülések negatív döntéseiről nem értesül a világ, ezért a befektetések elmaradása által keletkezett károkról sem - fűzte hozzá.
Mészáros Zoltán hangsúlyozta: jónak tartják a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, a tőkejövedelmek kedvező adóztatását és a kisvállalatok adóztatásának átalakítását. Üdvözlik azt a kormányzati szándékot is, amely ösztönzi a foglalkoztatást valamint egyszerűsíti a munkáltatói valamint munkavállalói jogokat, s pozitívnak tartják az adminisztráció csökkentésére irányuló intézkedéseket is. A HEBC ugyanakkor kiemelt feladatnak tartja a gazdaság fehérítését, az átlátható piacgazdaság megteremtését is. A korrupció elleni harchoz a szervezet szerint hatékonyabb lépések szükségesek, s fontosnak tartanák, hogy ez az országstratégia része legyen.
Az államnak kiszámítható feltételeket kell teremtenie
Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke hozzáfűzte: az állam alapvető feladata, hogy kiszámítható feltételeket teremtsen, és ne vállaljon közvetlen piaci szerepet csak akkor, ha az adott területen jobban tud működni, mint a piaci szereplők. Hangsúlyozta továbbá, bár az ország érdeke a legfontosabb, figyelemmel kell lenni a vállalatok terhelhetőségére is. Nem fenntartható, ha az adóterhek teljes szektorok nyereségességét veszélyeztetik. Közös érdek, hogy a vállalatok talpon maradjanak, a befektetők ne hagyják el az országot - hívta fel a figyelmet.
Helyre kell állítani egyes szakmák társadalmi elismertségét
Faragó Andor, a BT Global Services európai regionális központjának ügyvezető igazgatója egyebek között arról beszélt, hogy nem kell minden fiatalt a diploma szerzésére ösztönözni, helyre kell állítani az egyes szakmák társadalmi elismertségét, mivel szükségességük nem vonható kétségbe. A felsőoktatás még mindig nem veszi teljes mértékben figyelembe a munkaerőpiac igényeit, pedig ez javítaná az elhelyezkedési esélyeket is. Hangsúlyozta, bármely oktatási stratégia akkor eredményes, ha illeszkedik az ország stratégiájához, nem elég azonban stratégiákat alkotni, a finanszírozást is hozzá kell rendelni a célok megvalósításához.
A HEBC szerint Magyarország alapenergia-ellátása jelenleg nem képzelhető el nukleáris energia nélkül - mondta Csiba Péter, a GDF Suez Energia Holding Hungary országmegbízottja.
Az energiatermelésről és -elosztásról szólva Csiba Péter kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés mellett a szektor adóterhelése emelkedik, annak ellenére, hogy a válságadót kivezették. A szolgáltatók terheit a szociális közműtörvény is növeli. Ilyen nehéz működési környezetben csak nagyon korlátozott befektetések várhatók, ami kockázatossá teheti a megbízható gáz- és áramellátást.
