Június 30-án Magyarországon 112 ezer vállalkozás összesen 166 ezer kiskereskedelmi üzletet működtetett. Az üzletek száma 674 egységgel (0,4%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit és - az üzletszám első negyedévi nagyobb mértékű csökkenésének hatására - 316 üzlettel (0,2%-kal) elmaradt a 2004. december 31-i állapottól. Míg az elmúlt években minden negyedévben nyíltak nagy alapterületű kiskereskedelmi létesítmények az országban, addig 2005-ben csak a II. negyedév során gyarapodott állományuk. A bevásárlóközpontok száma a döntően lakberendezési üzleteket magában foglaló törökbálinti Max City megnyitásával bővült. A hipermarketek közül a Tesco Gödöllőn és Kisvárdán nyitott egy-egy újabb egységet, melyekkel együtt az áruházlánc által Magyarországon működtetett hipermarketek száma 44-re emelkedett. A szakáruházak sorát a Bricostore bővítette a Csömörön megnyílt legújabb üzletével. A négy új nagy alapterületű egység mindegyike Budapesten kívül - közülük három Pest megyében - helyezkedik el.
Területi bontás szerint vizsgálva, a II. negyedév során a kiskereskedelmi üzletállomány az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régió kivételével mindegyik régióban bővült. A legnagyobb arányú (0,6%-os) növekedés a Dél-Dunántúlon történt, a legnagyobb számban (150 üzlettel) pedig Közép-Magyarországon gyarapodott az üzletállomány. Ez utóbbi régióban a pest megyei jelentős (161 üzletes) bővülés ellensúlyozta a fővárosban bekövetkezett kisebb üzletszám-csökkenést.
A területi koncentráció további csekély mértékű emelkedését jelzi, hogy 2005. június végére az országos üzletszámon belül a közép-magyarországi régió súlya elérte a 29,0%-ot. (Ezen belül nem változott Budapest 19,3%-os arányú súlya.) A többi régió részesedése 10,4% (Közép-Dunántúl) és 14,8% (Észak-Alföld) közötti volt. Megyei szinten a legnagyobb bővülés - Pest megyét követően - Somogy (62 üzlettel), Szabolcs-Szatmár-Bereg (37 üzlettel) és Baranya (36 üzlettel) megyét érintette, míg legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (131 üzlettel) és Komárom-Esztergom (92 üzlettel) megyében esett vissza a működő üzletek száma. A második negyedévben a városokban nőtt, a községekben csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, féléves szinten pedig mindegyik településtípusban szűkült az üzletállomány nagysága.
Az üzlettípusok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek számának több éve tartó csökkenése tovább folytatódott. 2001 vége óta több mint 2600-zal, ebből az utolsó félévben közel 800-zal, az utolsó negyedévben 300-zal több üzletet zártak be, mint amennyit megnyitottak. Döntően az egy üzletes egyéni vállalkozók által működtetett élelmiszerüzletek száma csökkent, miközben a forgalom egyre nagyobb hányada a hipermarketek és diszkontláncok üzleteibe koncentrálódott.
Az I. negyedévi kisebb csökkenés után a II. negyedévben több mint 370-nel nőtt a nem élelmiszert forgalmazó üzletek száma. 2005 első félévében legnagyobb számban az iparcikk jellegű vegyes üzletek és áruházak (300-zal), a gépjármű-, járműalkatrész-üzletek (közel 200-zal), a használtcikk (90-nel), valamint a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-üzletek (80-nal) hálózata gyarapodott. Közel egy éve megtorpant a textil-, ruházati és lábbeli-szaküzletek addigi töretlen gyarapodása: 2005. június 30-án 300-zal kevesebb egység üzemelt, mint 2004 végén, illetve az elmúlt év azonos időpontjában.
A kiskereskedelmi üzletszám csökkenése mellett az üzlethálózat alapterülete kismértékben (94
ezer négyzetméterrel, 0,6%-kal) bővült 2005 első hat hónapjában abból adódóan, hogy az újonnan nyitott egységek alapterülete országos szinten meghaladta a megszűntekét. Ezzel az üzletállomány eladóterének összesített alapterülete 2005. június 30-ra közel 17,0 millió négyzetméterre nőtt. A csekély bővülés az egy üzletre jutó átlagos alapterület (102 négyzetméteres) nagyságában érzékelhető változást nem okozott.
Az üzletszám alakulásához hasonló tendenciát mutatott a kiskereskedelmi hálózatot működtető gazdasági szervezetek számának alakulása is. 2005 I. negyedévében 330-cal csökkent, II. negyedévében 52-vel nőtt, a félév alatt így összességében 278-cal mérséklődött az üzletet üzemeltető gazdasági szervezetek száma. Egyedül a 6-10 üzletes vállalkozások száma emelkedett kismértékben, míg a legnagyobb visszaesés az országos üzemeltetői állomány háromnegyedét alkotó együzletes vállalkozások számában mutatkozott.
A kiskereskedelmi üzleteket működtető gazdasági szervezetek között - országos szinten - az egyéni vállalkozások által működtetett üzletek számának és arányának csökkenése mellett folyamatosan bővül a társas vállalkozások köre és üzleteik száma. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett üzletek állománya az első félévben további 1300-zal (részesedésük 43%-ról 42%-ra) csökkent, míg a társas vállalkozásoké 2005 első félévében ezerrel gyarapodott.
Az üzlethálózat - üzemeltető gazdasági szervezet főtevékenysége szerinti - megoszlásában fél év alatt nem történt jelentős elmozdulás. 2005. június 30-án a kiskereskedelmi üzletek egynegyedét a nem kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások, ezen belül is a legtöbb (12 500) üzletet az iparvállalatok, és az egyre dinamikusabban növekvő ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatási ágazatba tartozó gazdasági szervezetek üzemeltették.
