Az egyes tevékenységcsoportok (kiigazítás nélküli) forgalmának dinamikája eltérő képet mutat. Az átlagosnál jobban bővült a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem (a II. negyedévben 12,0%-kal, júniusban 12,2%-kal), valamint a kultúr- és egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem (a II. negyedévben 16,4%-kal, júniusban 22,3%-kal). A legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma a II. negyedévben 6,5%-kal, jú-niusban 7,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Mérsékeltebben nőtt a bútor-, műszakicikk- és vasáru-kiskereskedelem (a II. negyedévben 5,9%-kal, júniusban 5,3%-kal), vala-mint a gyógyszer, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem (a II. negyedévben 5,3%-kal, jú-niusban 1,5%-kal).
A gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem gyors növekedése csak kissé mérséklődött. Az I. negyedévi 32,2%-os növekedést a második negyedévben 25,0%-os (júniusban 23,6%-os) volu-menbővülés követte. Jelentősen nőtt a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem forgalma is. A II. ne-gyedévben 10,6%-kal, júniusban 14,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Mind a gépjár-mű-, mind az üzemanyag-forgalomra hatással volt, hogy az idei árszínvonal elmaradt az egy évvel ko-rábbitól.

Az összesített (jármű- és üzemanyag-forgalommal együtt számított) kiskereskedelmi forgalom 2002 júniusában 500,9 milliárd forintot, az első hat hónapban 2696,4 milliárd forintot ért el. A júniusi eladások változatlan áron, szezonálisan kiigazítva az előző hónaphoz képest 0,8%-kal, az előző év jú-niusi szinthez viszonyítva szezonálisan kiigazítva 12,0%-kal emelkedtek.

A 2002. I. negyedévi felülvizsgált adatok kismértékben meghaladják az előzetesen publikáltakat. A jármű-és üzemanyag-forgalom nélküli negyedéves volumenindex 110,4%-ról 111,2%-ra, az összesí-tett volumenindex 114,0%-ról 114,5%-ra változott.

A felülvizsgált kiskereskedelmi forgalom (jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül) 2002 I. ne-gyedévében a leggyorsabban (15,2%-kal) a közép-magyarországi régióban nőtt, s ezzel az országos forgalmon belüli súlya 37,5%-ra emelkedett. A legmérsékeltebb (2,2%-os) növekedés a dél-dunántúli régióban következett be, főként a külföldiek csökkenő vásárlásai miatt. (A horvát határszakaszon 2001 I. negyedévében 30%-kal kevesebb külföldi lépett hazánk területére, mint az előző év azonos idősza-kában.)