Az állam, amikor közvetlen szerepet vállalt, mindeddig helyettesíteni és nem kiegészíteni akarta a piacot. A rendkívül alacsony tőkeerő – amely részben abból fakadt, hogy a magántőkét nem sikerült társfinanszírozóként megnyerni –, a nem világos és egymásnak ellentmondó alapítói célok, a kezelők érdekeltségének szabályozatlansága, továbbá hogy a befektetőket az alapítók nem ellenőrizték és értékelték, lényegében kizárta az állami befektetők hatékony működését. Az eredmény így nem lehetett más, mint hogy az állami szerepvállalás jóformán teljes kudarcot szenvedett.

Meglehetősen sikertelen volt a magyarországi gyakorlat a kockázatitőke-kínálat növelésének közvetett megoldásait tekintve is, amit az 1998-as kockázatitőke-törvény teljes hatástalansága is mutat. Közvetve ugyancsak negatív hatást gyakorolt a kockázatitőke-ágazat magyarországi fejlődésére az árfolyamnyereség 2001-ben bevezetett 20 százalékos megadóztatása, ami a finanszírozók kiszállásának kondícióit rontva maga is hozzájárult az egyébként is leszálló ágba került tőzsde pangásához.

Világtrend

A kockázati tőke Európában és az Egyesült Államokban is felkarolta azokat az iparágakat, amelyek a modern gazdaság növekedésének hajtóerői lettek; különösen a telekommunikáció, a média, az üzleti szolgáltatások, a biotechnológia és a gyógyászat képviselte ezeket a szektorokat.

A kockázatitőke-befektetések értéke a világon 1998 és 2000 között több mint a kétszeresére emelkedett; 2000-ben ez 177 milliárd dollár, a világon megtermelt GDP 0,62 százalékának megfelelő összeg volt. Észak-Amerikában került sor a kockázatitőke-befektetések több mint 70 százalékára, a második legjelentősebb régió, Európa, ennek csupán negyedét (18 százalék) produkálta. A harmadik a Távol-Kelet volt, részesedése 5 százalékot ért el. A legnagyobb dinamikát az előző évinek négyszeresét befektető Közép- és Dél-Amerika mutatta, a finanszírozás abszolút értékét tekintve azonban csupán 2 százalékot ért el. A közel-keleti befektetések aránya is hasonló volt, ami szinte kizárólag az igen fejlett izraeli kockázatitőke-ágazat eredményeinek köszönhető. A közép- és kelet-európai országok részesedése 2000-ben a világ befektetéseiből mindössze 0,2 százalék volt.

Befektetési rangsor Kelet-Európában

A volt szocialista országok kockázatitőke-befektetéseiről az első adatok 2000-ben kerültek a nemzetközi felmérésekbe. A legelőkelőbb helyezést a rangsor 26. helyével Lengyelország érte el, ahol a 2000. évi befektetések értéke az Európai Kockázati Tőke Egyesület (EVCA) adatai szerint 186 millió USD volt. A második legtöbbet befektető a 31. helyre került Csehország lett 112 millió dollárral. Magyarországon az EVCA szerint 47 millió dollár értékű kockázati tőkét fektettek be, ezzel 36. lett a sorban. (A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, a HVCA felmérése szerinti 103 millió dollár értékű befektetéssel Magyarország a 32. helyen állna.) Az EVCA szerint a magyaroknál több tőkét kaptak a román, a bolgár és a lett cégek, az észt, a litván és a szlovák vállalkozások pedig kevesebbet.
Karsai Judit

Bővebben a Piac és Profit magazin októberi számában!