A hazai vállalatok üzleti bizalmi trendje - az Ecostat felmérése szerint - fél évvel ezelőtt érte el csúcspontját, átlépte az ötven százalékos lélektani határt. Azt követően a bizalmi indexek tendenciája 48-50 százalék közötti sávban alig változik. A márciusi felmérésben a kis- és középvállalatok konjunktúra-indexe februárhoz képest alig változott, 47,3 százalék
A 2005-ben végzett konjunktúra felmérések eredménye szerint a kis- és középvállalatok rövid távú üzleti várakozási tevékenységük, eredményességük szinten tartását jelzik. A cégek visszafogott előrejelzésében a 2003 őszétől a világgazdasági élénkülést követő ellentmondásos hazai fellendülés tapasztalatai játszanak szerepet. Miközben a makrogazdaság teljesítményadatai növekedtek, a kis- és középvállalati szektor széles körét elkerülte a fellendülés. Az ő szempontjukból sajnálatos módon erre az időszakra esett az uniós csatlakozással járó, külső és belső relációban egyaránt érezhető piaci verseny, és az államháztartási hiány növekedését követően a belföldi fizetőképes kereslet korlátozása. A globális élénkülés bekövetkezett lassulása, és az európai unióban fennálló gazdasági feszültségek mellett a hazai vállalkozások növekvő külpiaci sikerekben nem bizakodnak. A lakossági fogyasztás a kormány egyensúlyjavító törekvései fenntartása mellett idén kismértékben bővül, ám az olcsó árfekvésű import termékek versenye továbbra is komoly kihívást jelent.
A tavalyinál szolidabb konjunkturális kilátások és a lassan javuló egyensúlyi helyzet nyomán a hazai kis- és középvállalatok 2005 második-harmadik negyedévére nem számolnak jobb működési feltételekkel. A vállalkozások nagy várakozással tekintenek a napirenden szereplő adóreformra, bíznak abban, hogy az adócsökkentésről szóló ígéretek teljesítésével, a fejlesztési kedvezményekkel, támogatásokkal jövedelmezőségük rövid távon valamelyest javítható lesz.
A hazai kis- és középvállalati szektor megítélése szerint a gazdaság szereplőinek 2005-ben szűkebb mozgástérrel nem kell számolniuk. Ennek garanciája, hogy Magyarország gazdasága export és beruházás vezérelt pályán fejlődik tovább és képes lesz a csatlakozással járó előnyöket kiaknázni, illetve a többlet fejlesztési forrásokat maradéktalanul felhasználni.
Ez év második és harmadik negyedévére a nemzetgazdaság javuló kilátásaiban, illetve a jelenlegi helyzet fennmaradásában a vállalatok 75 százaléka bízik. A hazai gazdaság lehetőségeinek jelentős romlását mindössze a cégek 12 százaléka feltételezi. Saját vállalkozásuk rövid távú fejlődési kilátásait javulónak értékeli a cégek több mint egyharmada, változatlannak 31 százalékuk. A cégek 63 százaléka rövid távon nem számol teljesítményének számottevő bővülésével. A növekedést megjelölők 84 százaléka 5 százalék alatti fejlődést feltételez. Fél éven belül a piaci pozícióit megrendítő verseny kialakulásától a vállalkozások 38 százaléka tart. A korábbi jelzésükkel megegyezően működési területén új, erős versenytárs megjelenésével 46 százalékuk számol. A KKV-k viszonylag szűk köre, 29 százaléka feltételez bővülő beszállítói lehetőségeket a következő fél évben. A korábbi hónapokénál borúlátóbb előrejelzés a hazai cégek versenyképességi gondjaira utal.
A kis- és középvállalatok termelési feltételeikre vonatkozó rövid távú előrejelzése márciusban is visszafogott. A gazdasági környezet érdemi javítását az egyensúlyi helyzet korrigálására kidolgozott költségvetés korlátozza. A szektor működését már rövid távon kismértékben könnyítheti a nemzeti valuta folytatódó gyengülése és a jegybanki alapkamat további mérséklése. A KKV szektor tevékenységének bővülését alapvetően a belföldi kereslet elégtelensége, az éleződő piaci verseny és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága akadályozza. A tőkehiány megítélése meglehetősen ingadozó, márciusban veszített korábbi súlyából. A hazai vállalatok rövid távú készletprognózisa szerint a saját előállítású készletek szinten tartását a cégek 61 százaléka, növelését 20 százalékuk tervezi. Az alapanyagok és félkésztermékek csoportjában márciusban is nagyobb készletmozgást terveznek a vállalatok. E szerint stabil árukészlettel számol a cégek 45 százaléka, csökkentést 26 százalékuk hajtana végre. A vásárolt készletek mérsékelt ütemű pótlása a konjunktúra enyhe lassulására utal. A lakossági fizetőképes kereslet kismértékű bővülésében bízva a belföldi értékesítés megítélése valamivel kedvezőbb a korábbinál. A következő hat hónapban jobb piaci lehetőségekkel számol a vállalatok 28 százaléka, romló pozíciótól tart egyharmaduk. A stabil külföldi piacok rövid távú fennmaradásával márciusban a KKV szektor háromnegyed része számol. Javuló értékesítési lehetőségekkel kalkulál a februárival megegyező, tíz százalékos vállalkozói kör.
Tavaly a gazdasági környezet élénkülésének hatására a hazai vállalkozások jövedelmezősége, tőkeellátottsága pozitívan változott. A cégek pénzügyi helyzete 2005-ben várhatóan nem fog romlani. Az anyagi helyzetük változását érintő adórendszeri módosítás legkorábban a jövő év elején kerülhet bevezetésre, az adócsökkentés mértéke nagyban függ a makrogazdaság egyensúlyi helyzetétől. A márciusi előrejelzés szerint a KKV szektorban a cégek 43 százalékának pénzügyi helyzete fél éven belül nem fog változni. Javuló likviditással az év eleji 13-15 százalékkal szemben egyötödük számol. Átmeneti tőkehiány esetén a fizetési nehézségek elkerülése érdekében a legtöbb vállalkozás fejlesztései elhalasztását, vagyontárgyai értékesítését.
A múlt évben a hazai gazdaság teljesítménye 4 százalékkal, a beruházások 7,8 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Az adatok negyedéves megoszlása a konjunktúra fékeződésére utal, mindkét mutató esetében negyedévről-negyedévre ütemlassulás következett be. Az idén a beruházási tevékenység a gazdálkodó szférában élénk marad, az állami infrastrukturális fejlesztések is fellendülnek. A büdzsé kiadási oldalát kímélő finanszírozási formák alkalmazása lehetőséget teremt az autópálya-program folytatására. A lakásépítési program szinten marad. Márciusban a KKV szektor beruházási szándékát összegző mutató értéke megegyezik az előző két hónap értékével, 47 százalék. A bővítések megvalósításához hitelfelvételt fontolgató cégek köre 54 százalékra változott. Fejlesztési ambícióik megvalósítását elsősorban az elégtelen belföldi kereslet, másodsorban - azonos súlyozással - a magas hitelkamatok és a finanszírozási, likviditási gondok akadályozzák. A hazai vállalatok rövid távú és az utóbbi negyedévben kiegyensúlyozott kapacitás előrejelzése szerint megfelelő termelési háttér a cégek 45 százalékánál várható. Jelentős arányú felesleg 8 százalékuknál, kismértékű 45 százalékuknál valószínű.
A hivatalosan mért infláció 2005 februárjában 3,2 százalékra, negyedszázados rekordszintre csökkent. Várakozások szerint az év második feléig a kedvező tendencia folytatódik, az infláció fél éven belül csökkenni fog. Az ipari termelői árak januári emelkedése és a forint valószínű gyengülése ugyanakkor előrevetíti a pénzromlás év végére bekövetkező gyorsulását. Márciusban a KKV szektor 2005. évi inflációs előrejelzése hasonló a februárihoz, 5,8 százalék. A decemberre vonatkozó prognózis szerint az év utolsó hónapjában 5,3 százalékos drágulás várható. Alacsony szintre, átlagosan 2,9 százalékra süllyedt a hazai cégek saját hatáskörű értékesítési áremelési törekvése, ami majdnem egy százalékos csökkenést jelent.
