A hidegháború utáni leltár szerint Oroszország és az Egyesült Államok birtokolja a világ összes nukleáris robbanófejének körülbelül 90 százalékát. Moszkva teljes készlete Oroszországban található, az Egyesült Államok több robbanófejet telepített interkontinentális rakétákra és nehézbombázó bázisokra.

A globálisan 12 121 nukleáris robbanófejből körülbelül 9 585 maradt aktív katonai készletben, a többit visszavonták, de nagyrészt raktárakban sértetlenül várják sorsukat.

A robbanófejek típusai

Bevethető robbanófejek: interkontinentális rakétákra, nehézbombázó bázisokra vagy működő kis hatótávolságú szállítórendszerekre telepítve.

Tartalék robbanófejek: tárolt, de nincs rakétahordozóra szerelve.

Retired Warheads: sértetlen, szétszerelésre vár.

A nukleáris robbanás hatása

Egyetlen atombomba felrobbantása egy nagyváros felett milliók halálát okozhatja. Az Egyesült Államok és Oroszország közötti nagyszabású nukleáris háború több százmillió áldozattal járna.

Hosszú távon a nukleáris fegyverek ionizáló sugárzást bocsátanak ki, amelyek károsítják vagy megölik az élő szervezeteket. Ugyanakkor szennyezik a környezetet, és tartós egészségügyi problémákhoz vezetnek, rákot és a genetikai károsodást okozva.

Szakértők becslése szerint világszerte körülbelül 2,4 millió ember halálát okozzák az 1945 és 1980 között végrehajtott légköri nukleáris kísérletekkel összefüggő rákos megbetegedések.