Az Angyalföldi Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető tulajdonosa, Szemán József saját vállalata példáján kívül gyakorlott, tőkeerős külföldi ingatlanfejlesztő vállalkozások tapasztalatát is megosztotta velünk, amikor kijelentette:

- Úgy érzik magukat a cégek, mint a maratonin rajthoz álló sportoló, aki a táv felénél már nagyon megbánta, hogy elindult, s bár befejezte a negyvenkét kilométert, többet soha nem nevez be erre a számra - mondja. Több Andrássy úti palota tetőterét építették be, de egyik cég sem vállalkozott egynél több munkára. A Szémán József vezette vállalkozás számára is menet közben derült ki, hogy a látszólag jó üzleten szinte csak veszíteni lehet. Az ő maratonijuk a belvárosi Hold utcában indult el, és fejeződött is be, hiába rendelkeznek most már a legmodernebb könnyűszerkezetes építési megoldásokkal, tartalékolják erőiket, kivárnak.

Pedig többnyire egybeesik a lakók, illetve az építőcégek érdeke: az előbbiek házuk tatarozását kapják meg a padlásterekben kialakított új otthonok fejében. Szinte ugyanez igaz sok panelház esetében is, a lapos tetőre "ráhúzott" újabb emeletért cserébe az épület energetikai szigetelését végzik el a beruházók.

- Ahány kerület, annyi szabályozás létezik, de az közös bennük, hogy garázsépítéssel, parkolómegváltással kapcsolják össze az emeletráépítés, a tetőtér-beépítés engedélyezését - mondja Földvári Zsolt, a Magyar Ingatlanszövetség tanácsadója. -

#page#Ezenkívül a társasházak lakói is megakadályozhatják a beruházásokat.
Az akár százéves épületek felújításához elegendő pénzük szinte sosincs lakóknak. Ezért keresnek beruházót a padlás, a lapos tető hasznosítására. De elég, ha csak egy tulajdonos mond nemet az ügyre, s már nem teljesül az alapító okirat módosítása, s kútba esik a vállalkozás.
- Az önkormányzatok sokszor elég sajátosan alkalmazzák az új lakáshoz járó parkolási lehetőség szabályát - magyarázza Szemán József. - Megesik, hogy nem a parkolási gondok tényleges megoldása motiválja a helyhatóságot, hanem a korlátozás. Kíváncsian várjuk, hogyan reagálnak a helyhatóságok arra az indítványunkra, hogy ahol lehet, ott kössük össze a kihasználatlan, csak költségeket "termelő" szenespincék parkolókká alakítását és a tetőterek beépítését.

Ezernyi lakás és parkoló épülhetne így a sűrűn lakott belvárosban is: olyan kincs ez, amilyennel jól sáfárkodhatnak a lakók és a helyhatóságok. Éppen a kihasználatlan pincék ötlete az, amelyre mint bécsi példára hivatkozik Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese.

- Az osztrák fővárosban már gyakorlat, hogy a belvárosi házak pincéiben néhány autó befogadására alkalmas garázst alakítanak ki, enyhítve a parkolási gondokat, s hasznossá alakítva a kihasználatlan tereket - summázza az egyébként nem olcsó megoldás lényegét a szakember.

Az elnökhelyettes is elismeri, hogy komoly problémákat okoz a "beállt" belvárosi területeken annak a jogszabálynak az alkalmazása, amely kimondja, hogy az új lakásokhoz új parkolóhelyeket kell létesíteni. Igen ám, de a helyhatóságoknak joguk van önálló parkolási szabályzatot alkotni, s például lehetővé tenni a parkolási hely megváltását a legkülönbözőbb módokon.

- Az ötödik kerület azért is népszerű a tetőtér-beépítést tervezők körében, mert ilyen parkolási szabályt alkalmaznak - fogalmaz. - A házak legfelső szintjén többnyire már nem érződnek légszennyezési és zajártalmak, a szűk utcák miatti kellemetlenségek, és szép panorámát kapnak az ott kialakított luxuslakások lakói.

Az elnökhelyettes a további jogi megoldásokat is megvilágította, miszerint más városrészben a parkoló-megváltás nem jelent engedélyt a tetőtér-beépítésére. Van, ahol arra ösztönöznek, hogy a kapott pénzből minél több épülettatarozási restanciát oldjanak meg. Máshol parkolóházakban való helybérlés megváltását fogadja el a helyi szabályozás. A leggondosabb önkormányzatok a befolyó összegből parkolóhelyeket alakítanak ki, a VII. kerületben például automata parkolóházat építettek fel.

#page#- Szinte filozofikus kérdés, hogy joga van-e az embernek autó nélkül élni, s például tetőtéri lakást kialakíttatnia anélkül, hogy autója is legyen? - hangzik Fegyverneky Sándor felvetése, melyre ő maga igyekszik válaszolni is. - A jogalkotó voltaképpen távlati közcélt lát maga előtt, azt, hogy minél több gépkocsi kerüljön be parkolóházakba, garázsokba, nem terhelve az utcákat.

Az önkormányzatok általában előre meghatározzák a tetőtér-beépítésre alkalmas épületeket, azt is jogszabályozzák, hogy az építészek milyen jellegű változtatásokat tervezhetnek egyáltalán. A gyakorlat mégsem az, hogy az építési vállalkozó bemegy a helyhatósághoz, és "kikéri" a szabad tetőterek listáját. Sőt, a fordítottja sem működik, az, hogy a helyhatóság hirdeti meg a kínálatot.

- Olyanról már tudok - érvel az Angyalföldi Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője -, hogy a "szabad" tetőtereket és most már a pincéket is voltaképpen lefoglalják egyes vállalkozások. Kialakulni látszik a legújabb idők telekspekulációja a fejünk felett és a talpunk alatt. Szakértők szerint egy kisvárosnyi lakás kincs az, ami ma úgy van, hogy nincs.