Elsősorban a dolgozók munka- és pihenőidejét valamint a szakszervezeti jogok hazai rendszerét bírálta a napokban kiadott jelentésében a Szociális Jogok Európai Bizottsága. Az Európa Tanács égisze alatt működő bizottság a munkavállalói jogok európai minimumát rögzítő Szociális Karta magyarországi érvényesülését vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a hazai munkajogi rendszer egyes elemei a Magyarországon is ratifikált nemzetközi egyezmény minimumát sem érik el – ismertette a jelentés lényegét Zlati Róbert.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint különösen aggasztó – bár az érdekvédelmi szervezetek számára egyáltalán nem meglepő –, hogy a bizottság is úgy látja, több pontban sérülnek a magyar munkavállalók jogai. 

A szociális jogok bizottsága megerősíti a szakszervezetek korábbi megállapítását: Magyarországon ésszerűtlenül és a nemzetközi egyezmény szerint – is – a munkavállalók jogait csorbítva alakították ki a napi és heti pihenőidőt. A testület aggályosnak, s a Magyarország által is ratifikált Európai Szociális Kartával ellenkezőnek tartja egyebek között az elmúlt években a MASZSZ által is sokat kritizált úgynevezett rabszolgatörvényt, amely a munkáltatók számára lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó tartalmú munkaidőkeret alkalmazása. A pihenéshez való jogot pedig Magyarországon a járványhelyzet ürügyén bevezetett 24 hónapos munkaidőkeret sérti súlyosan – ismertette a nemzetközi jelentés részleteit az elnök. Márpedig megfelelő pihenőidő a magyar munkavállalóknak is jár - szögezte le.