Sokan úgy próbálják meg menteni a helyzetet, hogy az adóhatóság elsőfokú döntésével szembeni jogorvoslati (fellebbezési) eljárásban pótlólag beadják az elsőfokú adóhatóság által kért iratokat. Ezeket azonban a másodfokú hatóság automatikusan elutasítja, arra hivatkozással, hogy a magyar eljárásjogi szabályok alapján a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. És ezzel végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa, a külföldi vállalkozás ahhoz nem juthat hozzá.

Lehet, hogy mégis van kiút?

Egy folyamatban lévő adóeljárásban a tegnapi nap során közzétett főtanácsoki vélemény kimondta, hogy a magyar adójogi szabályok ellentétesek az EU-s joggal, mivel nem engedélyezik a külföldi vállalkozásoknak azt, hogy a másodfokú (fellebbezési) eljárásban adják át az elsőfokú adóhatóság által korábban kért iratokat. A magyar szabály ugyanis számos alapelvet sért – így pl. az adósemlegesség a tényleges érvényesülés és az arányosság alapelvét.

Mi várható ezek alapján és mik a további kérdések?

Az Európai Unió Bírósága a későbbi döntése során kiemelten megfontolja a főtanácsnok véleményét és az abban javasolt válaszokat. Bár adóügyekben viszonylag ritkán tér el attól, ugyanakkor az nem köti őt a döntése meghozatala során. Ha érvényesül a papírforma, akkor az Európai Unió Bírósága is azt fogja kimondani, hogy a magyar szabályozás sérti az EU-s jogot.