Kiégés huszonévesen

Új tendencia jelent meg a huszonéves pályakezdők világában. A fiatalok életük első munkahelyein nem tudnak mit kezdeni a megváltozott körülményekkel.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pályakezdőknél gyakori szindrómát itthon először Horváth Tünde pszichológus nevezte néven. Amerikában két hasonló cipőben járó huszonéves szerző Alexandra Robbins és Abbie Williams 2001-ben megjelent sikerkönyve hozta be a köztudatba, ám a szakértők úgy vélik: a jelenség egyáltalán nem új keletű, írja a Pályacsúcs Magazin.

A munkavállalással együtt járó mindennapos stressz, a kötött munkaidő, az egzisztencia-alapítás kihívásai és az önellátás felelőssége sokakat hidegzuhanyként ér a vizsgaidőszakokat leszámítva kötetlen mederben csordogáló hallgatói lét után. Hirtelen azon kapják magukat, nem tudnak mit kezdeni a megváltozott körülményekkel. Sokan stresszel, kiégéses tünetekkel reagálnak az új kihívásokra.

A kapunyitási pánik a 25 év körüli korosztály válsága. A fiatalkori krízis egyáltalában nem számít új jelenségnek. A szakemberek között már közel fél évszázada vitáznak arról, hogy a serdülőkor és ifjúkor fejlődési feladataiként a személyes identitás, az intimitás és a különféle szakmai célok, pályák és foglalkozások iránti elköteleződés iránti problémáinak milyen sorrendet követően biztosítja az egészséges fejlődés lehetőségét, mondja Kiss István tanácsadó szakpszichológus, a jobpilot.hu szakértője.

#page# 

A monotónia és a létbizonytalanság a kiváltó ok

A kapunyitási pániknak több összetevője van. Egyrészt a fiatalokat nem motiválja a reggel 8-tól délután 5-ig tartó munka monoton világa, a számítógépek hálózatába szorított kommunikáció, a modern irodadzsungelek boxaiban eltöltendő órák mennyisége. A fiatalok nem tudnak őszintén lelkesedni olyan munkahelyekért, vállalatokért és olyan filozófiát valló cégekért, amelyeknek legfontosabb célja a profitnövelés bármi áron, lehetőség szerint minél jobban kifacsarva a munkatársakat, mit sem törődve személyes vágyaikkal, céljaikkal, egyéni ambícióikkal.

A jelenség másik fő oka a munkaerőpiac instabilitása: bizonytalanná vált a foglalkoztatás. A frissen végzetteknek életük folyamán valószínűleg tucatnyi munkahelyen kell majd bizonyítani az alkalmasságukat. A továbblépéshez még további képzésekbe kell beruházniuk, mert nem szalaszthatják el a kínálkozó lehetőségeket - állítja a szakértő.

Magyarországon elsőként Horváth Tünde "nevezte nevén a gyereket", a felsőoktatási képzési rendszerben röviddel a végzés előtt álló hallgatók vizsgálatainak eredménye alapján. A pszichológusnő végül arra a következtetésre jutott: a mindenféle munkatapasztalatot nélkülöző, ráadásul kevéssé piacképes szakokat végzett hallgatók sokkal jobban tartanak a jövőtől, mint azok a bölcsészek, akik legalább egy tanári szakkal és némi szakmai tapasztalattal a hátuk mögött vágnak neki a munkakeresésnek.

Főleg fiatal értelmiségiek krízise

A pszichológia nyugati szakirodalma a kapunyitási pánik fogalmát azokkal a többnyire már huszonötödik életévüket betöltött, már legalább egy diplomával, és minimum két éves munkatapasztalattal rendelkező fiatalokkal hozza összefüggésbe, akik hirtelen válságba kerülnek. Az érintettek többnyire ilyenkor, 1 -2 éves munkatapasztalat után döbbennek rá, hogy a kiválasztott pálya, életstílus nem illik a személyiségükhöz. A fiatalok ilyenkor úgy érzik: perspektívátlanok, elvesztették céljaikat, kiürültek a pszichés erőtartalékaik. Az érintettek válaszút elé kerülnek: máshol, másként szeretnék folytatni az életpályájukat.

Speciálisan érintett réteg nincsen, de a tapasztalatok azt bizonyítják: súlyosabb problémákat jeleznek azok a fiatalok, akik a családjukban első generációs értelmiséginek számítanak. Nekik ugyanis nincsen olyan mintaadójuk, aki átsegítené őket a krízishelyzeteken, aki iránymutatással szolgálhatna feléjük.

#page# 

A szakmai gyakorlat sokat segít

Hogyan ismerhetjük fel a kapunyitási pánikot? "A jelenség egyik legfontosabb tünete a halogatás: ilyenkor a fiatal késlelteti a felsőoktatási tanulmányainak a lezárását, és szorong a jövője miatt. A kapunyitási pánik súlyosabb esetben pszichoszomatikus tünetekkel, depresszióval is párosulhat. Súlyosabb esetekben az élet értelmét is megkérdőjelezheti az érintett. Az életnegyedi válságot egyébként kifáradásos - kiégéses tünetek is kísérhetik" - mondta el Kiss István.

Kiss István úgy tudja, több uniós felmérés bizonyítja, hogy a fiatalok többsége ma már úgy próbál megküzdeni a helyzettel, hogy teljesen új munkaterületeken próbálkoznak. Némelyek hosszabb időre elutaznak, lakóhelyet váltanak. Közös bennük: mindannyian úgy érzik, az élet mást is tartogat számukra a kemény munkaórák vasfegyelmén kívül.

Amit tehetünk ellene

Mint sok más helyzetben, itt is a megelőzés a leghatékonyabb eszköz. Jelentősen csökkenthető a kiégés veszélye, ha a fiataloknak sikerül meglelniük az érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységi területet, függetlenül attól, hogy mekkora az adott terület társadalmi megbecsülése és a vele szerezhető bevételek. A karrierjük elején állókat leginkább az egyes szakmák jól csengő nevei, a presztízs és az anyagi vonzatok motiválják, sokszor ezért is választanak rosszul. De sose késő korrigálni, a pályaválasztás ma már nem egyetlen alkalomra szorítkozik és nem visszavonhatatlan. Újra kell gondolni, hogy mit szeretnénk igazán csinálni. Ha van rá mód, érdemes olyan munkahelyet keresni, ahol nyíltan elismerik a jó teljesítményt. Ha szükséges, csökkentik a terheket is.

Az is sokat segíthet a kiégés megelőzésében, ha jó kapcsolatot építünk a kollégákkal és megpróbáljuk átlátni a cég működésének jellegzetességeit, hiszen lehet, hogy a feladatainkon belül megtaláljuk azt, amit örömmel tudunk végezni. Legyen az akár egy csavar beállítása, vagy közreműködés egy milliós üzlet megkötésében, összegzi a megelőzés eszközeit Kiss István.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo