A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket, vagyis “pihentetett” pénzeket hoz az üzleti vérkeringésbe.Így a 300 milliárd eurónak csak a töredéke lenne közpénz, az összeg zömét magánforrásokból teremtenék elő.
A terv szerint növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét, illetve elő akarják segíteni a tagállamok infrastrukturális jellegű, illetve az egységes piac megteremtésének irányába mutató befektetéseit. Itt olvashat róla részletesebben.
Az EP a tagállami kormányokat megjelenítő Tanáccsal folytatott tárgyalások során módosította a terv gerincét alkotó alap finanszírozási szerkezetét, beleszólási jogot nyert az alap vezetőségének kiválasztásába, és gondoskodott az alap működésének demokratikus ellenőrzéséről - hangsúlyozta közleményében az EP sajtószolgálata.
Az úgynevezett stratégiai befektetések európai alapjára (EFSI) vonatkozó szabályokat 464 szavazattal, 131 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el. A parlamenti szavazás nyomán az EFSI az Európai Bizottság kérésének megfelelően - ha a Miniszterek Tanácsa hivatalosan is rábólint a tervre - már a nyáron felállhat, és szeptembertől megkezdheti működését.
Az EP-közlemény a parlamenti tárgyalódelegáció által elért eredmények közül egyebek közt kiemelte, hogy 6 milliárdról 5 milliárd euróra csökkentették azt az összeget, amelyet az alap létrehozása miatt az unió kutatási programjából, valamint a CEF közlekedési, digitális és energiahálózati programtól vonnak el. Ezt az egymilliárd eurónyi különbözetet az Európai Bizottság a tavalyi és az idei uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból pótolja.
