Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter ugyanakkor a friss GDP-becslés ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában mindenekelőtt a magas inflációt tette felelőssé a gyenge gazdasági teljesítményért.

Hunt szerint is volt hatása a májusi plusz munkaszüneti napnak a hazai össztermékre, azonban az infláció az a tényező, amely "horgonyként húzza vissza" a brit gazdaságot.

Az éves infláció Nagy-Britanniában szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberi 11,1 százalékos ütemnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek.

Áprilisban 8,7 százalékra csökkent ugyan a tizenkét havi inflációs ráta, de ez is fél százalékponttal meghaladta a piaci elemzők akkori várakozását.

Ráadásul a lassulási folyamat ezen a szinten egyelőre meg is torpant: a brit statisztikai hivatal adatai szerint májusban is 8,7 százalékos volt az éves infláció Nagy-Britanniában.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a tizenkét havi infláció jelenleg több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.

A brit jegybank ebben az inflációs környezetben eddig tizenháromszor emelte irányadó kamatát azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának szigorítási ciklusát.

A Bank of England jelenlegi alapkamata 5,00 százalék; ez 15 éves csúcs. (MTI)