A ráfordítások legnagyobb hányada, mintegy 45 százaléka a vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken valósult meg, míg 29 százaléka a kormányzat által működtetett kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken, a fennmaradó rész, 26 százalék pedig a felsőoktatási kutatóhelyeken jött létre.

A k+f ráfordítások összege 2005-ben 207,8 milliárd forint volt, ami a GDP 0,95 százaléka. Ez kismértékű növekedés az előző évhez képest, és megegyezik a 2001-es, valamint a 2003-as ráfordítások nagyságával. Az 1 százalék körüli GDP-arányos magyarországi ráfordítás Portugália, Spanyolország, Írország, Horvátország és Brazília szintjéhez hasonló.

A fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD statisztikai adatai szerint átlagosan 2,2 százalékot fordítanak ezekben a tagállamokban kutatás és fejlesztés támogatására, míg az Európai Unió 25 tagországában ez az arány 1,9 százalékot tesz ki.

A tudományos munka eredménye, hogy 2005-ben összesen 23 ezer kutatási-fejlesztési témával foglalkoztak Magyarországon, 1,4 százalékkal többel, mint az előző évben. Ebből két és fél ezer nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Ezek közül a legtöbb kutatási témát, fejlesztési feladatot a műszaki tudományok, illetve a természettudományok területén kutatatták. A kutatási témák 35 százaléka tartozott az alapkutatások közé, 34 százaléka alkalmazott kutatás, míg 32 százaléka kísérleti kutatás volt.