Kedvező fordulat állt be 2005-ről 2006-ban a kis és közepes méretű vállalkozások kintlévőségének alakulásában, a követelések árbevételhez viszonyított aránya tavaly az egy évvel korábbi 84 százalékról 42 százalékra csökkent - áll a cégadat szolgáltatással foglalkozó Opten Kft. szerkesztőségünkhöz eljutatott elemzéséből
A kedvező fordulatot egyértelműen nem a gazdaság állapotának javulása okozta, hanem a 2005-ös kiugróan rossz arány kisimulása - írja Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Amíg 2004-ben a kis- és középvállalkozásoknál a követelésállomány az év végén leadott mérlegek tanúsága szerint még csak az árbevétel 35 százalékát tette ki, addig 2005-ben ez az arány 84 százalékra ugrott. (Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2007 novemberében 87,6 százalék, elmarad az előző havi 94,8 százaléktól, de kissé magasabb a tavaly novemberi 86,5 százaléknál.)
Túl hosszúak voltak a fizetési határidők
A kintlévőségek arányának rendkívül gyors megugrása mögött a magyar gazdaságban akkor meghonosodó új gyakorlat, a fizetési határidők nagymértékű kitolása állt - állapította meg a követelés-nyilvántartással is foglakozó Opten vizsgálata. 2004-ig ugyanis ágazattól függően nyolc vagy harminc-hatvan napos fizetési határidők voltak tipikusnak mondhatók, vagyis ekkoriban 15-20 százalékos követeléshányadot lehetett átlagosan nem lejárt követelésnek tekinteni.
Ennyire volt tehető a teljes magyar gazdaság összesített adataira vetített, év végén megugró forgalomból és más megrendelésekből a következő évre áthúzódó kifizetések természetes mértéke. "Az e fölötti rész mögött azonban már akkor is a késedelmes teljesítés, vagy a soha ki nem fizetett számlák húzódtak meg" - véli az igazgatónő.
Két évvel ezelőtt azután nagyot fordult a világ, a nagy bevásárló központokat képviselő felvásárlási láncok egymás után nyomták le a beszállítók torkán a 90-120-210 napos, vagy akár még ezt is meghaladó teljesítési határidőket. Ennek nyomán az év végén reálisnak számító nem lejárt kintlévőség aránya 30-35 százalékra nőtt, a késedelmes teljesítés és a nem fizetés számlájára írható kintlévőség pedig ennél is nagyobb arányban növekedett. (Az Európai Unió belső piaci biztosa szerint már 2008 januárjában várható a jelzálogpiaci EU harmonizáció, mely egységesíteni fogja a hitelkihelyezések feltételeit, megelőzendő egy újabb globális pénzpiaci válságot.)
Rekordszámú csődeljárás
"A fizetési határidők kitolása a beszállítók körében rendkívüli finanszírozási nehézségeket okozott, és ez végiggyűrűzött az egész kkv-szektoron" - ad magyarázatot a negatív jelenségre Csorbai. Ezt a számítást támasztja alá az a tény is, hogy az Opten negyedévente kiadott csőd-, felszámolási és végelszámolási összesítő adatsora szerint 2006-tól negyedévről negyedévre rekordokat döntött a vállalkozások ellen indított felszámolási eljárások száma. (Ez talán annak is köszönhető, hogy összehasonlíthatatlanul könnyebb ma egy kisvállalkozásnak hitelhez jutnia, mint néhány évvel korábban.)
A kintlévőségi hányad 2006-os visszaesése mögött az állhat, hogy a kkv-szektor ledolgozta hátrányát, a hosszú fizetési határidők mára kezelhetővé váltak. "Ennek magyarázata lehet az alkalmazkodási kényszer is, de ha optimisták vagyunk, azt mondhatjuk, hogy a cégeket azóta olyan finanszírozási eszközökkel segítette meg az állam, a bankszektor, valamint a céginformációs cégek mint a Széchenyi kártya, faktoring konstrukciók, vagy a cégelemzések (javasolt kereskedelmi hitelmaximummal, csődeséllyel), amelyek alkalmasak a kkv-k likviditásnak menedzselésére" - írja az Opten igazgatóhelyettese.
