Az index májusban a koronavírus lassú lecsengése és az áprilisi erős bizonytalanság enyhülése következtében 11,3 ponttal emelkedett, majd júniusban 5,7, júliusban 5,9 ponttal nőtt tovább (szezonálisan kiigazítva), s ezzel összességében az áprilisi zuhanás 61 százalékát dolgozta le. Az index jelenleg a 2015 őszén mért szinten áll. Az adatfelvétel módszere az előző hónaphoz hasonlóan online, áprilisban kényszerűségből a személyes interjúkról áttértünk az online felmérésre.
Júliusban a fogyasztói bizalmi indexet alkotó négy részmutató mindegyike javult. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását közepesen javulónak értékeli, e mutató a márciusi nulla közeli átlagos szintről -28,1 pontra csökkent, majd májusban 10 ponttal -18,1 pontra, júniusban 5,5 ponttal -12,6 pontra, majd júliusban 3,1 ponttal -9,5 pontra emelkedett (összességében az áprilisi esés 67 százalékát dolgozta le).
Áprilisi esésének 54 százalékát dolgozta vissza három hónap alatt a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése. A mindenkori minimumához közeli -65 pontról -46-ra emelkedett májusban, -40,4-re júniusban, -34,9-re júliusban.
A legnagyobb esést elszenvedő, a munkanélküliek számának jövőbeli alakulását mérő alindex áprilisi esésének 54 százalékát tudta ledolgozni három hónap alatt, 68,4 pontról 33,3 pontra emelkedett, amely még mindig alacsony érték (itt a magasabb a rosszabb érték). Áprilisban a sokkhatás legkevésbé a saját jövőbeli megtakarítási képességet érintette, ráadásul májusban a mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta, 3,1 ponttal nőtt (-34,8 pontra). Ezt követően júniusban stagnált, majd júliusban 5,1 ponttal emelkedett (mely már jóval a februári szint alatt áll).
A lakossági várakozások az indexhez nem tartozó kérdések esetében:
- Az árváltozásokra vonatkozó várakozások júliusban enyhén romlottak (+0,7 ponttal +49,7 pontra), így távol állnak a márciusi értéktől (+40,1 pont).
- A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenre vonatkozó vásárlási feltételeit az előző hónaphoz képest romlónak, míg a következő egy évre vonatkozó vásárlási feltételeit javulónak, de ezzel együtt továbbra is nagyon kedvezőtlennek érzékeli (-36,9 pont, illetve -30,1 pont, mely előbbi esetben 3,2 pontos csökkenést, utóbbi esetben 5,1 pontos emelkedést jelent).
- A jelenlegi megtakarítási helyzet megítélése – ellentétben a jövőbelivel, ahol csak közepes mértékű csökkenés történt – áprilisban jelentősen romlott az előző hónaphoz képest, melynek csak a töredékét tudta ledolgozni május-júliusban (utóbbi hónapban 0,3 ponttal -50,9 pontra csökkent). Mindez továbbra is azt erősíti meg, hogy a magyarok megtakarítási szemszögből a helyzetet inkább átmenetinek, mint tartósnak vélik.
- Az ország gazdasági helyzetének megítélése az elmúlt 12 hónapra vonatkoztatva az előző három havi jelentős csökkenés után hibahatáron belül nőtt (+0,3 ponttal -52,6 pontra). A négy havi változás ezzel együtt összességében -43 pont.
- A lakosság saját anyagi helyzetének megítélése az áprilisi jelentős romlás és a május-júniusi közepes mértékű javulás után enyhén javult (0,4 ponttal 6,9 pontra).
