A bortermelés hosszú távú befektetés, amely egyhamar nem térül meg. Ízelítőül: egy hektárnyi ültetvény telepítése egyedszámtól függően 3-10 millió forintba kerül - a legjelentősebb tételt az oltványköltség jelenti -, és általában négy év múltán számolhat terméssel. Ha idáig a borászat nem ment csődbe, az első palack előállítása után be kell fizetnie a literenként 8 forintos jövedéki adót.

- Ez a jövedékiadó-mérték egyébként megegyezik az EU-ban rajtunk kívül egyedül Franciaországban alkalmazott kvótával - hívja fel a figyelmet Horváth Csaba. Ezzel nem is lenne baj, ha a gall rendszerhez hasonló mértékben forgatnák vissza a begyűlt pénzt az ágazatba.

A pincészeteknek mindezeken túl a magyar vállalkozókat sújtó egyéb terhekkel, így a magas áfakulccsal és a helyi iparűzési adóval is meg kell küzdeniük. A versenyképességet rontó tényezők sorába tartozik, hogy a borászatok hazai forrású támogatása május elsejével gyakorlatilag megszűnt. Csupán a jelképesnek mondható, hektáronkénti 17 ezer forintos területalapú támogatás él. Igaz, a csatlakozással több közösségi kassza nyílt meg, legalábbis papíron.

- A probléma az, hogy a brüsszeli forrásokra az összes többi tagállam gazdálkodóival azonos feltételek mellett kell pályázniuk a magyar borászoknak, ami nem kis versenyhátrányt jelent - mondja Horváth Csaba.

Az unió agrárpiaci rendtartása alapvetően nem a mennyiségi termelést ösztönzi. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint a szőlő-bor termékpályán a 2004/2005-ös borpiaci évben ennek szellemében több jogcímen érhető el közösségi szubvenció. Az egyik legfontosabb a szőlőterületek szerkezetátalakításának és -átállításának támogatása, amely évente 1260 hektáron hajtható végre. A fajtaváltás, a szőlőültetvények áttelepítésének és a művelési mód változtatásának költségeit hektáronként legfeljebb nyolcezer euróval támogatja a közösség. Pénzügyi segítség igényelhető továbbá szőlőlé készítésére, az asztali borok harmadik országba való exportjára. Továbbá lehetőség nyílik a magántárolás támogatására, amivel elkerülhető a teljes termésmennyiség egyidejű megjelenésének árcsökkentő hatása. A hektoliterenkénti 4-17 forint közötti szubvenciót sima és sűrített szőlőmustra, -sűrítményre és asztali borra is kérhetik a termelők. Egy másik "ártámasztó" intézkedés szintén a túlkínálat piacrontó hatását küszöböli ki: a lepárlásra például több jogcímen is igényelhető támogatás. A borászatok a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programjának - eszközök beszerzését vagy a marketingtevékenységet finanszírozó - kiírásai közül is szemelgethetnek. A HNT helyettes főtitkára szerint azonban a legfontosabb - az Ausztriában már bevezetett - környezetkímélő termelés nemzeti és az export uniós támogatása lenne. Utóbbira azonban aligha van lehetőség, hiszen az unió idevágó szabályai az exportösztönzést a minőségi borok esetében alapvetően tiltják. A hazai költségvetés a fogyasztás ösztönzésében is komolyabb szerepet vállalhatna, például bormarketing támogatásán keresztül.

Borászati összeállításunk a Piac és Profit 2004. októberi számában