Az állami szférában nőnek a járulékok, míg a magánszférában az állam meghatározza a befizetések nyugdíjra fordítandó minimális hányadát, valamint a tőke fialtatásának a maximális díját is. A járulékalap a duplájára nő. A legfontosabb változás az állami szférában: emelkednek egyes járulékok és duplájára nő a járulékalap. Jelenleg a munkaadók 29 százalék tb-járulékot fizetnek, ebből 18 százalék a nyugdíj, 11 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék. Szeptembertől ez utóbbi ketté bomlik: 7 százalék a természetbeni, míg 4 százalék a pénzbeli szolgáltatások fedezetére szolgál.
A múlt év végi elképzelés szerint - amit törvénybe is foglalt akkor a parlament - a tb-járulék 26 százalékra csökkent volna jövő év elejétől. Ehelyett marad a 29 százalék, de a megoszlása változik. A nyugdíjbiztosítási rész 18-ról 21 százalékra nő, míg az egészségbiztosítási járulék 11-ről 8 százalékra csökken. A 8 százalék megoszlása: 5 százalék a természetbeni, míg 3 százalék a pénzbeli szolgáltatásokra fordítódik.
Ez is kettébomlik
A biztosítottak a fizetésükből jelenleg 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Ez szeptembertől 6 százalékra emelkedik, és szintén kettébomlik: 4 százalék megy a természetbeni, és 2 százalék a pénzbeli szolgáltatásokra. Január 1-től újabb emelésre kerül sor, akkortól 7 százalék lesz az egészségbiztosítási járulék, amelyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli rész. Ami nem változik: a munkavállalók nyugdíjbiztosítási járuléka továbbra is 8,5 százalék marad.
Aki munkaviszonyban, vagy bármilyen közszolgálati jogviszonyban dolgozik, annak a foglalkoztatója a 29 százalékos tb-járulékot szeptembertől havi 125 ezer (a minimálbér duplája), majd januártól 131 ezer forint után kell, hogy fizesse. Amennyiben az alkalmazott jövedelme ennél kisebb, úgy a munkaadó ezt bejelentheti az adóhatóságnak, és akkor a tényleges jövedelem után kell a járulékot fizetni. Viszont ha a munkaadó nem jelzi az alacsonyabb jövedelmet, akkor a munkavállalót terhelő járulék-többletet neki kell fizetnie.
Társas
A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja (a betéti társaságnál ilyen minden beltag) után is 125 ezer, illetve januártól 131 ezer forint a járulékalap. (Megjegyezzük, hogy az új társasági törvény szerint az ügyvezetés nem személyes közreműködés, ahhoz a cég tevékenységi körében kell munkát végezni.) Amennyiben a jövedelem kisebb, úgy itt is a bejelentés után lehet a tényleges jövedelem után járulékot fizetni, de a minimálbér után mindenképpen kötelező.
Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozóknál is az előbbi két összeg a járulékalap. Ha a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja kisebb, úgy az APEH-bejelentés után ők is fizethetnek alacsonyabb járulékalap - de legalább a minimálbér - után. A törvény meghatározza, hogy a havi befizetések mekkora hányada lesz a későbbi nyugdíj alapja, illetve azt is, hogy ennek fialtatásáért mennyi pénz lehet elkérni. Évi 10 ezer forint befizetéséig annak legalább 90 százalékát, míg nagyobb befizetésnél a 94 százalékát kell jóváírni a pénztártag fedezeti számláján. A vagyonkezelés ellenértéke - jutalék nélkül - 2007-ben nem lehet magasabb a kezelt összeg 0,9 százalékánál, 2008-tól pedig 0,8 százalékánál.
Önkéntes
Az önkéntes pénztárakhoz hasonló új szabályok lépnek életbe itt is. Jövőre a befizetés legalább 94 százalékát, azt követően pedig 95,5 százalékát kell jóváírni a tag számláján. A vagyonkezelés költsége jövőre 0,9 százalék, azt követően pedig 0,8 százalék lehet. A törvény bevezeti a tag által válaszható portfóliót is.
