Két nagyfogyasztóval és hét kereskedővel megnyílt a gázpiac is

A Piac & Profitnak nyilatkozó Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára szerint a fő kérdés az, hogy lesz-e elég olcsó gázkínálat, illetve lesz-e elég olyan fogyasztó és kereskedő, akik vállalják e piac esetleges kockázatait, otthagyva a fix, jól szabályozott közüzemet?

Teljessé vált az energetika liberalizálása, január 1-től ugyanis engedi a törvény a földgáz szektorban is a szabadpiacra való kilépést a nagyfogyasztóknak. Az egy éve hasonló jogokkal működő villamos energia törvénynél a gáztörvény annyiban mindenképpen korszerűbb, hogy az európai uniós új irányelveket is beépíthették a jogalkotók.

A piacnyitás és a piacnyílás nem ugyanaz a kategória, az előbbi jogi, az utóbbi pedig üzleti, kínálati terminológia. E kettővel január eleje óta mégis egyszerre ismerkedhetünk, ekkortól teszi szabaddá a földgázkereskedelmet Magyarországon a múlt esztendőben megalkotott törvény. Erre 12 hónappal azt követően került sor, hogy a honi jogalkotás liberalizálta a villamos áram piacát. Az időbeli közelség ellenére mégsem mondható egyformának a két energetikai szektor szabályozási környezete, ugyanis – fejtette ki a Piac & Profitnak Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára – a gázpiacról szóló törvénybe gyakorlatilag már teljes egészében be lehetett építeni az európai uniós új irányelvek szerinti előírásokat. Ez azért lehetett, mert a jogalkotással szinte megegyezően készültek el az EU-s tervezetek, s a brüsszeli információk alapján már adaptálni lehetett az uniós kötelmeket. A mai magyar gáztörvényben tehát az összes lényeges elem megtalálható az európai uniós irányelvekből. A villamos energiára vonatkozó jogszabály három évvel ezelőtt született, így 2004-ben esedékes az aktualizálás. Az azonban így is igaz, hogy elveiben mind a két energiahordozóra vonatkozó piacnyitási szabályozás azonos jellegű. A végeredmény pedig az, hogy 2004. január 1-től teljes mértékben liberalizált alapokon, piaci elven működik a hazai energiaszektor.

A gázra vonatkozó jogszabály rendszer lényegén az sem változtat, hogy a villamos energia rendszerétől eltérő szolgáltatási struktúra feltételeihez igazodik. Ez azt jelenti, hogy értelemszerűen kitérnek az előírások a termékszállítás és készletezés, tárolás speciális feltételeire, azok fenntartásának, fejlesztésének finanszírozására, s az ezekkel összefüggő árképzés módjára. Hatvani György azonban nem ért egyet azzal a felvetésünkkel, hogy – ellentétben a villamos áram kereskedelem szereplőivel – a földgáz szektorban egyelőre nehezebben lehet „látni” a piacra kilépő nagyfogyasztók partnereit. Az energetikai helyettes államtitkár nem talál abban semmi különöset, hogy sem a BorsodChem, sem a TVK nem nevezte meg azon cégeket, amelyekkel kapcsolatba léptek. Egy évvel ezelőtt a villamos energia piacra kilépő vállalatok sem hozták nyilvánosságra azokat a társaságokat, amelyektől vásárolni tervezték az áramot. Az azonban igaz, hogy a jogi értelemben kinyitott gázpiac üzleti kinyílása sokkal inkább függ a meglévő műszaki, technológiai feltételektől, mint a másik energiahordozó esetében. A kérdés az – fogalmazza meg Hatvani György -, hogy van-e, lesz-e elég olcsó gázkínálat, illetve lesz-e elég olyan fogyasztó és kereskedő, akik vállalják e piac esetleges kockázatait, otthagyva a fix, jól szabályozott közüzemet? Vagyis: ha a jogszabály megengedi a piac kinyitását egy előre meghatározott százalékig, az nem jelenti automatikusan, hogy a piac annyira valóban ki is fog nyílni. Közhely, de valós, a piacnyílás attól függ majd, hogy milyen lesz a kínálat. Az energetikai kormányzati vezető tisztségviselő biztos benne, ebben a szektorban a kínálat nehezebben „kerül ki” a piacra, mint ahogyan az történt az elmúlt év során a villamos áramnál. Ugyanis sokkal kevésbé diverz a forrás: a hazai gázfelhasználás struktúráját 75 százalékban az import alkotja, s a behozatal több mint 80 százaléka a Gazpromtól érkezik. De a „maradék”, a nyugati irányból érkező gáz sem különbözik a közvetlen oroszországitól. Ez a körülmény – adottság – megnehezíti azt, hogy a kereskedők beszerezzenek árut, amit aztán értékesítenek is a piacon. Megnehezíti, de ki nem zárja, oly annyira nem, hogy a piacnyitási startnál hét engedélyt kapott kereskedő cég már ott lehetett. A szabadpiaci kilépést bejelentő két nagyfogyasztó – utalt a mértékekre Hatvani György – az éves hazai összfelhasználás öt százalékát képviseli. S ez kezdetnek nem is rossz. A két vegyi cég ráadásul Észak-Magyarországon található, ott, ahol nem véletlenül gondolkodtak már korábban is abban, hogy a Szlovákiát átszelő nemzetközi gázvezeték úgymond „megcsapolható” a fizikai közelsége miatt.

Magyarország körülbelül 13 milliárd köbméter földgázt használ fel évente, s számítások szerint viszonylag hamar – pár év leforgása alatt – legalább 2 milliárd köbméternyivel bővülhet az igény. A tároló kapacitások bővítése pár esztendő múlva ugyancsak evidencia lesz. A rendszer fejlesztése egyet jelent az ellátás biztonságával. Hatvani György a Piac & Profitnak kijelentette, hogy a gázrendszer technikai állapota alapján napjainkban képes a hazai igények maradéktalan ellátására, de belátható időn belül elérünk a technikai határhoz. Azaz mind a szállító-vezetékek, mind a tározókapacitások fejlesztése elengedhetetlen. A korábbiakban a Mol Rt. az árszabályozás furcsaságai, problémái révén ezen az üzletágon – annak fejlesztésén – inkább veszített, mint nyert. Nem képződtek nála olyan eszközök, amilyenek a szükséges fejlesztések finanszírozására elegendők lettek volna, sőt gyakran még a szinten tartó fejlesztésekhez sem volt elegendő a pénz. Az új gáztörvény elfogadásával olyan árszabályozás jött létre, amilyennel a vertikum szereplőinek – termelőknek, szállítóknak, kereskedőknek – a költségei fedezhetők, s a tisztes polgári hasznuk is keletkezik. Mindettől azt is remélni lehet, hogy megnőhet a befektetői kedv. Így például a piaci szereplők – bizonyos alkumechanizmusnak megfelelően – hozzáférhetnek a tározókhoz, s időnek utána lukratívvá válhat ez az üzletág, megnövelve a befektetők fejlesztői, kapacitásbővítői érdekeltségét. A Magyar Energia Hivatalnak törvényben előírt kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a rendszer technikai állapotának alakulását, s amennyiben szükségét látja, beavatkozhat a fejlesztés érdekében. Azaz kiírhat például tendert új vezeték létesítésére alkalmasint piackonform támogatásokkal, preferenciákkal. Hatvani György ennek kapcsán jelezte, hogy a gáztörvény alapvető módon veszi figyelembe a fejlesztési lehetőségeket, irányokat úgy is, hogy azok ne függjenek kizárólagosan a befektetők kedvétől. Vagyis rendelkezésre állnak azok az állami beavatkozási módozatok, amelyek az ellátás biztonságát folyamatosan garantálják.

Véleményvezér

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.
Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo