A Pénzügyminisztériumban már hetek óta dolgoznak a szocialisták által a választások során megígért egyszerűsített vállalkozási adó (eva) tervezetén. Az MSZP “fogadalma” az volt, hogy a bruttó 10 millió forint alatti mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók számára választhatóvá tennék az evát, amely az áfát, a társasági adót, az osztalékadót és a cégautó-adót váltaná ki ebben az adózói körben. (Vagyis a jövedelmet terhelő szja-t és járulékokat kellene külön fizetni a kisebb adózóknak.) Az adómértékét 15 százalékra ígérték, egy lényegesen leegyszerűsített adminisztráció – bevételi nyilvántartás – mellett. A szocialisták még áprilisban-májusban azt mondták, hogy 5-600 ezer vállalkozó számára teszik majd lehetővé az egyszerűsített adózást, s azzal számoltak, hogy a kedvező adómérték miatt akár duplájára is emelkedhet az ettől a vállalkozói körtől származó adóbevétel.

A pénzügyi tárca szakapparátusa már hetek óta igyekszik az eva részletszabályait kidolgozni, amelynek során többféle variáció is elkészült. Annak érdekében, hogy a munkavállalók ne “alakuljanak át” tömegével kényszervállalkozóvá a kedvező adózás miatt, többféle szigorító feltételt is beépítenek majd a szabályokba. Így felmerült, hogy csak a főállású vállalkozók választhassák majd az új adót, vagy az is, hogy legalább 3 éves működés is feltétele legyen a választási lehetőségnek. A kedvezőtlen feltételek között lett volna az is, miszerint az eva-s vállalkozók alanyi áfa-mentesek lennének, vagyis nem számlázhatnának ki áfát, de nem is igényelhetnének vissza. Tehát arról lenne szó, hogy az új adót nem az ígért bruttó árbevétel, hanem a nettó árbevétel után kellene fizetni, ami igencsak kedvezőtlenné tenné a vállalkozók számára az eva-t.

Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára sajtótájékoztatóján igyekezett megnyugtatni a kisvállalkozásokat, mondván, hogy nem fogják korlátozni az eva-t igénybe vevő vállalkozók körét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 10 millió forint alatti kisvállalkozók jobb helyzetbe hozása a céluk, nem pedig az, hogy tömeges áttérés valósuljon meg a kényszervállalkozói létbe. Éppen ezért az eva-t választóknak várhatóan legalább 3 éves múlttal kell rendelkezni. Ugyanakkor az nem célja a pénzügyi tárcának, hogy a mellékállású vállalkozókat kizárja az eva-t választó adózói körből, mintahogy az sem, hogy ezek az adózók az alanyi áfa-mentes körbe kerüljenek. A szaktárca arra törekszik, hogy az eva bevezetésével ezen kisvállalkozói kör számára az adminisztráció lényegesen leegyszerűsödjön, ám az valószínűleg kizárt, hogy a számviteli törvény hatálya alól kikerülnének ezen vállalkozások. Ha ugyanis csupán bevételi nyilvántartást kell vezetni az érintett vállalkozóknak, akkor annak sok negatív következménye lehet a pénzügyi apparátus szerint: így például az, hogy nem lehet elkülöníteni a tagok személyes vagyonát a vállalkozás vagyonától, vagy az is, hogy mivel a költségszámlákat nem kell gyűjteni, ez erősíti a feketegazdaságot, ami persze nem cél.

A PM számításai szerint az új adónem bevezetése várhatóan mintegy 500 ezer kisebb vállalkozást érinthet, ám ebből a körből kiesnek azok, akik veszteségesek, vagy áfa-visszaigénylők (számukra ugyanis nem érdemes az eva-t választani). A PM államtitkára szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a jelenleg szándékosan veszteséges vállalkozók közül is sokan az eva mellett döntenek majd a “nyugodt alvásért” cserébe. Burány Sándor szerint várhatóan mintegy 200 ezer vállalkozó dönt majd 2003. január elsejétől az eva mellett.
A pénzügyi tárca a koalíciós pártokkal, majd a kisvállalkozók érdekképviseleti szerveivel is egyeztet az eva-val kapcsolatban. Felmerült az a lehetőség is, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó esetében az adó mértékét az adóalap nagyságától függően, ágazatonként differenciáltan határoznák meg. Különösen a kereskedők érdekképviseleti szerve szorgalmazza ezt a lehetőséget: véleményük szerint az árbevételi határ a kereskedőknél 30, vagy inkább 50 millió forint kellene, hogy legyen, az adó mértéke pedig 5 százalék.