Kereskedelmünk fejlődésének trendjei - az EU-csatlakozás várható hatása

Hazánkban az egy főre jutó vásárlóerő 1998-ban elérte a tizenöt tagú EU átlagának felét. Idén 54 százaléknál tartunk. 2005-re pedig várhatóan túllépünk a 60 százalékon. A kereslet növekedésével a kereskedelem további fejlődése várható.

A kínálati oldalon is sok pozitív trend jellemzi a közeljövőt, hangsúlyozta Kozák Ákos. Sok jóra különösen azok a piaci szereplők számíthatnak, akik felkészülnek az EU-csatlakozásra, és szem előtt tartják az utána következő 5-10 éves időszakot is.

A folyamatok várható alakulásának előrejelzéséhez érdemes támaszkodni az osztrák példára. Ugyanis 1970-ben Ausztriában 16 000 élelmiszerbolt működött, 2000-ben már csak 7000.

Múlt és jelen tanulságaihoz tartozik, hogy három évtizeddel ezelőtt 20-nál több jelentős vállalatot találhattunk az osztrák élelmiszerkereskedelemben. Azóta eltűnt többek között a KGM, Konsum, Meinl, Pampam és Löwa. Öten maradtak: a Spar az Intersparral, Billa, Merkur, Adeg, Zielpunkt és Hofer.

Amíg nálunk az öt legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalatra 2000-ben a forgalom 51 százaléka jutott, addig nyugati szomszédunknál a top öt elérte a 90 százalékot, a bécsi székhelyű Fessel-GfK adatai szerint.

De megváltozott a kereskedelem szerepe is. Hiszen három évtizeddel ezelőtt Ausztriában nem különböztek egymástól a boltok, elaprózódott a kínálati piac, és a fogyasztók bíztak a boltosokban. Akkoriban jelent meg a kereskedelmi márkás termékek első generációja. Ezzel szemben ma az osztrák kereskedelmi vállalatok világosan pozícionálják boltjaikat. Erős márkaneveket építettek fel, mint például a Billa, Spar vagy Merkur. A vevők bizalmát törzsvásárlói programokkal növelik, a kereskedelmi márkás termékek pedig a harmadik generációnál tartanak, azaz a prémium szegmensben is megjelentek.

A változások másik fontos területén, a gyártók által dominált, kereskedőkkel folytatott együttműködés fő jellemzői Ausztriában három évtizede:

Díjtalan polchely az áruknak.

Közvetlen boltra szállítás.

Polcok feltöltése.

Értékesítési team.

Az ipar menedzselte a kategóriákat.

A promóciókat a gyártók szervezték.

Ma nyugati szomszédunknál a kereskedők irányítanak, és együttműködésükre a gyártókkal a következők nyomják rá bélyegüket:

Különböző díjak és költségek.

Központi raktárak.

Polcterv.

Key account menedzserek.

Közös kategóriamenedzsment.

6.A kereskedők saját maguk tervezik a promóciókat.

Ausztria EU-csatlakozásának a kereskedelemre gyakorolt hatásai közül legjelentősebb a bekerülés a belső piacra. A vámok és szabályozások miatt megnőtt az élelmiszer import az EU tagországokból.

Mivel a piac védettsége megszűnt, a tejnél és a tejtermékeknél összeomlottak az árak.

A borok iránti kereslet megnőtt az olasz, francia és spanyol fajták iránt, és oda áramlott a vásárlóerő.

Az osztrák boltokban is megjelentek az európai kereskedelmi márkák. Az élesedő verseny következtében sok kategóriában kiszélesedett a kínálat, és vele a merchandising.

Az EU-bónuszok érvényesek lettek Ausztriában is, ezért tovább keményedtek az ártárgyalások a kereskedelem és az ipar között.

Az élelmiszerek fogyasztói árai végül csökkentek, csak éppen a politikusok ígéreteit a kereskedők váltották be.

Miközben az osztrák élelmiszerkereskedők az EU-csatlakozástól a forgalom 2 százalékos növekedését várták, az árak csökkenése nyomán 2,2 csökkenést kényszerültek regisztrálni.

Elkezdődött az élelmiszergyártás migrációja, mert a munkaerő magas ausztriai költségei miatt más országokban alacsonyabb költséggel lehet gyártani.

A GfK Piackutató Intézet osztrák szakértői szerint Magyarországon is felmerülhet az élelmiszergyártás egy részének elvándorlása. Hiszen a vásárlóerő a béreknek köszönhetően növekszik, és az ipar egyes vállalatai számára vonzóbb lehetnek azok az országok, amelyekben továbbra is olcsó marad a munkaerő.

…/3

Az élelmiszer importok ugrásszerű növekedése az EU-ból nálunk is várható a csatlakozás után. A belső piacon azonban valószínűleg még odébb lesz az árak harmonizációja. A választék és a merchandising bővülése viszont a közeljövő zenéje. A fogyasztók jelenlegi erős árorientációja már a közeli jövőben mind kevésbé lesz egyértelmű. Növekszik a minőségorientált fogyasztók aránya. Azzal, hogy bekerülünk a belső piacra, a kereskedelem és ipar tárgyalásai, szerződései mind nagyobb mértékben szólnak majd az európai belistázásról. Természetesen a belső piacon könnyű útjuk lesz hozzánk az európai kereskedelmi márkáknak. Mindez együtt gyorsítja a kereskedelem koncentrálódását, ami valószínűleg bekövetkezne az EU-csatlakozás nélkül is, a gazdaság gyorsuló növekedésével. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a diszkont-orientált, és még növekvő számú német vállalatok mellett erős a francia, angol és osztrák élelmiszerkereskedelmi kultúra is, még nem dőlt el a fejlődés fő iránya. Az Auchan, Cora és Tesco terjeszkedése elképzelhetővé teszi, hogy felülkerekedik a hipermarket. De komoly esélyek látszanak az osztrák módra történő továbblépésre - a szupermarket felé. *A háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásának színhelyei 2000 végén.* Az összes kiadás százalékában.
*Bolttípus*	*Magyarország*	*Ausztria*
Hipermarket	18	16
Szupermarket	16	46
Diszkont	24	13
Cash&Carry (csak a háztartások beszerzései)	6	2
Kis bolt	27	17
Piac, utcai árus	2	-
Egyéb	7	6
*…/4*

Más fontos szempontok a kereskedelem változásaihoz

A tavaly 5 400 milliárd forintos hazai kiskereskedelmi forgalom idén tovább növekszik. Itthon 10 millió fogyasztó igényeit elégíti ki, de az ágazat fontosságát erősíti a külkereskedelem is.

A nemzeti össztermékhez a kereskedelem kb. 12 százalékkal járul hozzá. A gazdasági ágak között ez a második legnagyobb arány a feldolgozóipar után.

Ráadásul a kereskedelem-javítás szektorban működik a legtöbb vállalkozás. Számuk tavaly elérte a 198100-at, a KSH szerint.

Gazdasági súlyát jellemzi, hogy a gazdasági ágak között, a feldolgozóipar után a kereskedelem a második legnagyobb foglalkoztató. Sőt, sok más területtől eltérően itt növekszik a foglalkoztatás. Amíg tíz évvel ezelőtt a kereskedelemben 480 ezer főt foglalkoztattak, addig múlt évben már 548 ezret.

Hasonlóan jelentős a kereskedelem az EU belső piacán, amihez csatlakozunk. Ott az ágazat 13 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez. Jelenleg 370 millió fogyasztó igényeit elégíti ki. Az ágazat összesen 4,7 millió vállalkozást tömörít, amelynek 95 százaléka kis és közepes vállalat. Figyelemre méltó, hogy a kereskedelem az EU-ban 22,5 millió embert foglalkoztat.

Országunkban a kereskedelem a kormány Gazdasági Versenyképesség Operatív Program stratégiájában csak közvetetten szerepel. A fő beavatkozási területek rangsorában második a kis- és középvállalatok fejlesztése. Ötödik helyen szerepel az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés, amelynek gyümölcsei szintén pozitívan hatnak a kereskedelem helyzetére.

Az EU-csatlakozás várható következményeiről az EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) figyelemre méltó véleményeket tesz közzé, amelyek a Külügyminisztérium honlapján olvashatók.

A fő megállapítások közé tartozik, hogy a bérszínvonal nem éri utol a jelenlegi tagállamok akkori bérszintjét 2015 előtt.

Jelentős hazai vállalatok első számú vezetői alkotják a HEBC tagságát, amely úgy látja: a fejlődő infrastruktúra és a képzett munkaerő kedvező költségei következtében kereskedelmi és termelői központok szerveződnek nagy számban. Sőt, ezt jelzi előre, hogy a nemzetközi cégek közül egyre többen használják Magyarországot a keletebbre fekvő piacok eléréséhez, mint hídfőt.

A HEBC a fenti véleményeket többek között arra alapozza, hogy egy tekintélyes svájci gazdaságkutató intézet rangsorában Magyarország versenyképesség tekintetében 49 ország közül 27., közvetlenül Japán és Franciaország mögött, megelőzve Portugáliát, Görögországot és Olaszországot.

Az euróhoz ellentmondásosan viszonyul a magyar gazdaság. Egyrészt még távol van tőlünk, hiszen olyan a szabályozás, hogy Magyarország az összes feltétel teljesítése esetén is csak az EU-csatlakozást követő második év végére kerülhet abba a helyzetbe, hogy be tudja vezetni az eurót.

Másrészt viszont már itt az euró, mivel Magyarország legnagyobb külkereskedelmi és gazdasági partnere az EU, és exportunk 76 százaléka odairányul. A magyar exportőrök és importőrök pedig nagyrészt euróban számolnak el.