Ahhoz, hogy a kereskedők minél jobban alkalmazkodjanak a fogyasztók változó szokásaihoz, szükséges az értékesítési munka feltételeinek javítása.



- Önálló kereskedelmi törvény létrehozását szorgalmazzuk, mert már a joghézagok felszámolásával az áruforgalmazás sokféle problémája megoldható lenne - hangsúlyozta Krisán László, a KSZSZ elnöke, a Skála-Divat Rt. kategóriamenedzsment igazgatója. A szekció egyik fontos tevékenységének tartja, hogy tagjai nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozókra a fekete kereskedelem visszaszorítása érdekében.

A KSZSZ szerepével kapcsolatban Demján Sándor elmondta, hogy a kereskedelem mozgásterét sokféle, ugyanakkor folyton változó jogi szabályozás és politikai részérdek határozza meg. A VOSZ-szekció a keretfeltételek kialakítását kívánja befolyásolni.



Mivel a VOSZ az Érdekegyeztető Tanács tagja, elsősorban ott törekszik a változó környezetben a kereskedelem szempontjainak érvényesítésére. A KSZSZ tagjainak közös érdekeit széles körben, rendszeresen ismerteti, és törekszik arra, hogy azokat a politikai döntéshozók megértsék és elfogadják.

Demján Sándor hangsúlyozta, hogy a VOSZ és a KSZSZ célja a kereskedelem különböző szakmai szervezeteinek tömörítése.



A KSZSZ tervezi többek között tagjainak felkészítését az EU csatlakozás hatásaira a kereskedelem gyakorlatában, hogy versenyképességüket növelje, és minél kevesebb meglepetés érje az üzletek működtetőit és vevőit. Ehhez a tevékenységhez a KSZSZ számít kormányzati támogatásra is.



Kozák Ákos, a KSZSZ társelnöke, a GfK Piackutató Intézet igazgatója kiemelte: Az EU egységes belső piacán, amihez csatlakozunk, a kereskedelem jelenleg 370 millió fogyasztót elégít ki, és az unió nemzeti össztermékéhez 13 százalékkal járul hozzá.



Az EU tagországainak kereskedelmében 4,7 millió vállalkozás tevékenykedik, amelynek 95 százaléka kis és közepes vállalat. Ugyanakkor az ágazat a tizenöt tagországban 22,5 millió embert foglalkoztat.



A magyar kereskedelem a nemzeti össztermékhez a kereskedelem kb. 12 százalékkal járul hozzá. Ez a gazdasági ágak között a második legmagasabb arány a feldolgozóipar után. Hazánkban a kereskedelem-javítás szektorban működik a legtöbb vállalkozás: múlt évben 198 100 vállalkozást tartottak nyilván az ágazatban. Itthon 10 millió fogyasztó igényeit elégítik ki, de ezt a dimenziót a külkereskedelem kitágítja.

A gazdasági ágak között a feldolgozóipar után a kereskedelem a második legnagyobb foglalkoztató. Ráadásul azokhoz az ágazatokhoz tartozik, ahol növekszik a foglalkoztatottak száma. Múlt évben 548 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, amíg 1992-ben még 480 ezret.

A belföldi kiskereskedelmi forgalom tavaly 5400 milliárd forintot ért el, és idén mennyiségileg a fogyasztás 6 százalék körüli növekedése várható, állapította meg Kozák Ákos a sajtótájékoztatón. A kereskedelem további fejlődését az egy főre jutó vásárlóerő évek óta tartó lassú, de folyamatos növekedésére alapozva jelzi előre.



Idén az első félévben örvendetesen növekedett a napi fogyasztási cikkek piaca, és az összes forgalom január-júniusban meghaladta a 900 milliárd forintot, ami kb. 20 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. Kozák Ákos fontos trendnek tartja, hogy erősödött a szervezett kereskedelem. A piac-utcai árus-egyéb kategória szerepe egyre gyengül ebben a szektorban.



A ruházati cikkek forgalma mind nagyobb ütemben növekszik. Idén az első félévben a háztartások ruhaneműre 25 százalékkal költöttek többet, mint múlt év január-júniusban. A forgalom értékben elérte a 136 milliárd forintot, szemben a múlt évi hasonló időszak 109, és a tavalyelőtti 100 milliárd forintjával. Többek között ezt állapítja meg a GfK FashionScope című kutatása.



A szórakoztató elektronikai készülékek kiskereskedelmi forgalma 2002-ben várhatóan meghaladja a tavalyi 110 milliárd forintot, amit a tervezett vásárlások nagy aránya valószínűsít, tájékoztatott Kozák Ákos.

Az elektronikus háztartási kis- és nagygépek forgalma idén 100-110 milliárd forint között várható, ahogyan a múlt évben és tavalyelőtt. A GfK idén február-márciusban olyan kiemelkedő forgalmat regisztrált, mint más években csak karácsony előtt. A váratlanul kiugróan sok év eleji vásárlás megnehezíti az előrejelzést.



Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a kereskedelem fejlesztése érdekében a KSZSZ a közeljövőben beszállítói programot dolgoz ki, amelynek keretében a gyártói oldalon kis és közepes vállalkozók állami támogatást kaphatnának ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a koncentrálódó kereskedelem növekvő elvárásainak. Ugyanakkor a kis és közepes kereskedelmi vállalkozók számára szintén szükséges lenne állami támogatás, többek között annak érdekében, hogy képesek legyenek exportálni is, első sorban a nagy felvevő piaccal rendelkező Oroszországban és a FÁK országokba.