Szintén nagy tétel a nyereségben a leánycégektől kapott osztalék, ez 300 milliárd forinttal növelte az idén a hitelintézetek eredményét. Az értékvesztés és céltartalék soron tavaly még 363 milliárd forintos mínusz állt főleg az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Ugyanebben a rubrikában az idén 9 milliárd forintos pluszt jegyez a bankszektor, tehát úgy tűnik, a háború miatt mégsem dőlt be annyi hitel, mint amire eleinte számítottak. 

Szintén növelhetik a bankok nyereségét olyan - sokszor virtuális - tényezők, mint az állampapír-árfolyamok változása. Bizonyos támogatott hitelek (például a babaváró támogatás ilyen) állományát a bankoknak az aktuális állampapír-árfolyamok alapján kell értékelni. Ha az állampapírok árfolyama esik - tavaly ez történt -, ez az állomány leértékelődik, ha emelkedik, mint ahogy az idén történt, akkor pedig virtuális nyereség képződik rajta. 

A többi szám már nem olyan szép

A bankok fő tevékenysége, a hitelezés már nem hozott ekkora hasznot a Bank360.hu elemzése szerint. A kamatbevételek tavalyhoz képest csupán 119,5 százalékkal emelkedtek, ami magas érték, de a kamatszint is megugrott. A kamatráfordítások ennél nagyobb mértékben 183,1 százalékkal nőttek 2022-höz képest. A kamateredmény így 37 százalékkal lett magasabb a tavalyinál, a díj- és jutalékeredmény 8,8 százalékkal nőtt. Bár a hitelintézetek rendszerint az előző évi átlagos inflációval növelik a díjaikat, ami tavaly 14,5 százalékos volt, ezt a díj- és jutalékeredmény nem tükrözte teljes mértékben vissza. A működési bevételek ennek ellenére 31,7 százalékkal nőttek főleg az emelkedő kamatok miatt, a működési költségek viszont csupán 9,7 százalékkal ugrottak meg.