Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hivatalából június 20-án címezték a közleményt arról, hogy milyen eredménnyel folyt tárgyalás még májusban a magyar kormány képviselője, illetve Ukrajna miniszterelnök-helyettese között. Ebből a tájékoztatásból kiderül, hogy Baráth Etele az ukrán-magyar határ mentén fekvő régiók, megyék vezetőinek meghívásának eleget téve vett részt egy tájékozódó utazáson Ukrajnában. A látogatás célja az volt, hogy feltárja a hazánk uniós tagsága nyomán elérhető közösségi támogatásokból megvalósítható kárpátaljai fejlesztéseket. Bartáh Etele találkozott Oleg Ribacsuk ukrán miniszterelnök-helyettessel és munkatársaival is. A magyar delegáció tagja volt Váradi József, az ár- és belvízvédelmi központi szervezet vezetője, aki az elmúlt évtizedben valamennyi, a Tisza folyóval kapcsolatos kétoldalú egyezmény előkészítője és tárgyalója is volt a minisztérium részéről, és ma is vezető tisztségviselője a szaktárcának.
A tárgyalások során felmerült annak kérdése, hogy érdemes-e egy közös munkacsoport felállítása a lehetséges fejlesztési irányok felderítésére, köztük az árvízvédelem és az energiatermelés lehetőségeinek vizsgálatára. Magyar részről az árvízvédelem az egyik legfontosabb megoldandó probléma a térségben, mivel az elmúlt hat évben két alkalommal is több mint négyszáz hazai települést sújtott az árvíz, a védekezés és helyreállítás - csak a büdzsét érintő - költségei pedig meghaladták a negyven milliárd forintot.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi ukrajnai látogatása során hivatalosan adta át Julia Timosenko ukrán miniszterelnök asszonynak az ukrán-magyar fejlesztési elképzelésekről szóló tanulmányt. Baráth Etele megbeszélése logikus folyatatása volt ennek az egyeztetési folyamatnak. A tárgyalások a többi között érintették a turizmus-, a gazdaság- és az infrastruktúrafejlesztést, a határátkelőhelyekkel kapcsolatos ügyeket, a tiszai hidak tervezését, illetve az M3-as autópálya csatlakoztatását. A magyar elképzelések nem tiszai gátépítésről szólnak, hanem a mellékfolyókon létesíthető víztározókról, amelyek az árvízvédelem javításán kívül energiagazdálkodási szempontból is előnyösek lennének hazánk számára. Megújuló energiaforrásként egyúttal segítve hazánk nemzetközi vállalásainak teljesítését is, amelyek az ilyen jellegű energiaforrások használatát részesítik előnyben. A magyar küldöttségben jelen volt Kapolyi László országgyűlési képviselő, aki bemutatta a harkovi egyetem kutatóival közösen mintegy hat éves munkával kidolgozott tározó projektet, amely egyszerre képes enyhíteni az árvízvédelemmel kapcsolatos hiányosságokon és környezetkímélő megújuló energiát szolgáltatni az országok számára.
