A kamara 2002. február és április között 256 céget kérdezett meg úgynevezett követéses vizsgálat során. A rövid, csak nyolc kérdést tartalmazó felmérés eredménye szerint 2000 és 2001 között az exportáló cégek 51 százalékának javult a teljesítménye, és csak 37 százalékuk mondta azt, hogy csökkent a külföldön eladott áru mennyisége. Ugyanakkor 75 százalékuknál a tényleges export elmaradt a tervezettől – tette hozzá Tóth István János , az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének ügyvezető igazgatója. A kamara felmérése szerint mindössze a cégek 12,3 százalékánál alakult a vártnál kedvezőbben a kivitel.

A tervezettől való eltérés indokaként a megkérdezettek 2/3-a a sávszélesítést nevezet meg, és csak 5 százalék volt, aki szerint a forint árfolyamsávjának kiszélesítése egyáltalán nem volt hatással cégük működésére. Tóth István János elmondta: közel fele a vállalatoknak a termelési költségek további csökkentésével reagált az új helyzetre, 21,5 százalékuk fokozta a termelést, és jelentős volt azok száma is, akik a belföldi értékesítés növelését célozták. Összességében a cégek 70 százaléka a versenyképesség fokozásához vezető megoldásokat választotta. A kamara felmérése szerint a válaszadók mindössze 5,1 százaléka jelezte, hogy cégére drámai hatással – felszámolás, termelés visszafogás, leépítés, bezárás – volt a sávszélesítés. Ez utóbbi válaszra ugyanakkor a legkisebb, elsősorban hazai inputra építő, magyar tulajdonban lévő vállalatok kényszerültek, miközben nagyobb versenytársaik sikeresen tudták tartalékaikat mozgósítani.

A forint 2002 májusig 10 százalékkal lett erősebb, és ennek a hosszú távú hatásai még nem érzékelhetőek – hangsúlyozta Parragh László. A veszélyek azonban látszanak: a külföldi, már itt lévő cégek nem itt fejlesztenek a jövőben, illetve a potenciális befektetők mégsem hazánkat választják beruházásaik színteréül. Másrészt a hazai kicsik kiszorulhatnak a beszállítói piacról (miután a multinacionális vállalatoknak nem lesz drágább importtal helyettesíteni), ráadásul az export területén is romlik a versenyképességük.
Parragh László szerint a hazai vállalkozási környezet egy elsődlegesen növekedés orientált, és csak másodsorban az infláció leszorítását célzó gazdaságpolitikát látna szívesen. Ugyanakkor hozzátette: a költségvetésre nehezedő komoly nyomás nem könnyíti meg a középtávú gazdasági tervek készítését.