A kamara álláspontja szerint a kialakult helyzet súlyos veszélyeket hordoz magában a magyar gazdaság makromutatóira, végső soron a forint stabilitására nézve. A jegybank és a kormány konfliktusa növeli az esélyét a forint ellen irányuló spekulációknak. A külföldiek tulajdonában lévő forint államkötvény állomány mára mintegy 1700 milliárd Ft-ra, 7 milliárd dollár fölé emelkedett. E jelentős összegű “forró pénz” a forint rövid és hosszú távú árfolyamára spekulál (a háttérben az euró viszonylag nem távoli bevezetése húzódik meg). A kamara álláspontja szerint mind a jegybank inflációs célkitűzései, mind a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzései elérhetőek 242-245 Ft-os euró árfolyamnál. Ehhez szükséges rövid időn belül 1,5-2 százalékpontos kamatcsökkentést végrehajtani.

A kormány és a jegybank hiteles együttműködése az inflációval kapcsolatos várakozásokat és spekulációkat erőteljesen letöri.

Nem elég azonban pusztán a kamatcsökkentés, további versenyképesség-erősítő intézkedések is szükségesek. A magyar vállalkozások versenyképességének romlása nem vezethető vissza kizárólag a forint árfolyamára. Az elmúlt időszakban a hazai vállalkozások termelékenysége kisebb mértékben nőtt, mint bérterheik. Ez összességében a versenyképesség romlásához vezetett és a tendencia megfordítása csak attól remélhető, ha sikerül a termelékenységet nagyobb mértékben növelni, mint a béreket. Ehhez a kamara álláspontja szerint célszerű a bérterhek csökkentése a devizaszerző ágazatokban, a távol-keleti import korlátozása, továbbá beruházási kedvezmények nyújtása a versenyszektorban. Ezen intézkedések középpontjában minden erővel az export-erősítés járjon.

Kamatcsökkentés, devizakötvény kibocsátás

A kamat első lépésben 1½ -2 százalékos csökkentése és ezzel a forint árfolyamának kisebb mértékű (becslésünk szerint az erős sáv széléhez képest 2,65-3,74 százalékpontos, 242-245 Ft szintre) gyengítése - egyéb eszközökkel együtt - lényegesen több kedvező, mint hátrányos hatással járna.

A kamatcsökkentés mellett szól a beruházásokra gyakorolt ösztönző hatás, az államadósság olcsóbb megújításának lehetősége, a kereskedelmi mérleg várható javulása.

Ellene szólhat az inflációs nyomás esetleges felerősödése. A jegybank az inflációs célkitűzést 242 Ft/EUR árfolyam mellett teljesíthetőnek tartja.

Megítélésünk szerint az inflációs cél teljesülését nem a kamatcsökkentés és a magasabb nominális árfolyamszint veszélyezteti, hanem a 2003-ra már bejelentett és még várható hatósági díj- és áremelések és ezek tovagyűrűző hatása. Nagy bizonytalansági tényezőt jelent az energiahordozó-árak alakulása, amelyek nagysága a háborús helyzet függvénye.

Az adósságfinanszírozás kockázatát a következő ½ -1 évben jelentősen csökkentené, ha a költségvetés devizakötvény állománya legalább 4-5 milliárd euróval nőne. Ekkor ugyanis csak 1-2 milliárd dollárnyi állomány maradna külföldiek tulajdonában, ennek esetleges pótlása nem jelentene nagy gondot a devizatartalék szempontjából.

A kamatkiadások devizában 4-5 százalékponttal alacsonyabban lennének, ami 60-70 milliárd Ft költségvetési megtakarítást eredményezne. Hasonlóan jelentős kamatmegtakarítást eredményezne a kamatcsökkentés (a forint kötvény 1,5-2 százalékpontos kamatcsökkentése esetén 100 milliárd Ft). Ráadásul az államkötvény kamatának csökkentése a bankokat is a gazdasági és a lakossági szféra hitelezésére sarkallná (államkötvények vásárlása helyett).

A kamatcsökkentés eredményeként adódó kisebb forint leértékelődés azonban a magyar exportőrök elmúlt másfél év alatti pozíció romlását azonban legfeljebb csak kis mértékben semlegesítené. Ezért a nemzetközi versenyképességet javító intézkedésekre is szükség van. Ezek a következők lehetnek:

A bérterhek csökkentése a devizaszerző ágazatokban

Mivel az árfolyampolitikában szűk a mozgástér, szükség van a bérterhek mérséklésére, ekként javítva a hazai cégek nemzetközi versenyképességét, nem egy esetben fennmaradásuk esélyét teremtve meg. Ennek támogatás-jellegű, pályázatos elosztása (2002-ben az egész gazdaságban 15 Mrd forint a minimálbér emelés miatt) helyett tartósabb és kiszámíthatóbb megoldás lenne az elvonások mérséklése. Javasolható ezért vagy az EHO megszűntetése (mérséklése) vagy az egészségbiztosítási járulék 5-6 százalékpontos csökkentése.

A minimálbéren foglalkoztatottak után kedvezményre jogosultak a jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozások (KSH 11, 12, 21, 23, 71, 72), amelyek meghatározó tevékenységüket az alábbi nemzetgazdasági ágakban fejtik ki:

- Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat (A+B)

- Ipar (C+D+E)

- Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H)-ból

- Szállodai szolgáltatás (55.1)

- átmenetiszálláshely-szolgáltatás (55.2)

- Szállítás, raktározás (60, 61, 62, 63), kivéve: személyszállítás



Várható hatások

- az EHO elengedése, illetve 15-20%-os mérséklése: 16,4, illetve 2,5-3,3 Mrd forint/év,

- az egészségbiztosítási járulék 5-6 százalékpontos csökkentése 10,35-12,42 Mrd Ft.

- A várható bevételkiesést bőségesen ellensúlyozná a kamatmegtakarítás, a válsághelyzetben lévő és megmaradó vállalkozások költségvetési befizetései.

A távol-keleti import korlátozása

A külkereskedelmi hiány legnagyobb tétele a távol-keleti országokkal lebonyolított forgalom 4 Mrd dollárnyi deficitje. Igaz ugyan, hogy ennek legalább a fele beépül a Magyarországról indított exportba, de önmagában a fogyasztási cikk import is tetemes (nem is beszélve az illegális behozatalról). A jelenleginél határozottabb fellépésre lenne szükség.

Ilyen lehetne például az EU által a távol-keleti országokkal szemben alkalmazott behozatali korlátozások alkalmazása azokban az esetekben, amikor szigorúbbak a hatályos magyar szabályozásnál, illetve gyakorlatnál. Megfontolandó lehet az összehasonlító ár alkalmazása helyett kötelező minimálár előírása a vám és áfa megállapításához.

Beruházási kedvezmények a versenyszektorban

A kamara korábban felvetette, hogy szükség lenne állami garancia melletti kedvezményes hitelnyújtásra az exportképes termelés fenntartása, illetve növelése érdekében. A munkahelyek megőrzése érdekében ezen belül is kiemelten kellene segíteni a ma nagy bérmunka hányaddal rendelkező cégeket abban, hogy olcsón hitelforráshoz jussanak, minek révén javulna forgóeszköz-, beruházás- és marketing-finanszírozásuk, és növelni tudnák saját anyagos exportjukat is, fokozatosan kiváltva a bérmunkát. A bérmunkában termelés ugyanis már középtávon sem jelent perspektívát – olyan alacsony a jövedelemhozama, amely mellett már kisebb kedvezőtlen trendek (árfolyam- és bérszintváltozás, más országok versenye) is megkérdőjelezik e tevékenység létét.

A jegybank és kormányzat együttműködése

Elméletileg kimunkálható lenne olyan közös platform, ahol az euró minél közelebbi bevezetése, a külgazdasági egyensúly, a növekedés megőrzése nincs ellentmondásban egymással. Ennek lehetséges pontjai:
- a pénzügyi kockázatok mérséklése a devizakötvény állomány felfuttatásával (forintkötvények helyett),

- az exportképes cégek versenyképességének külön intézkedés-csomaggal való javítása (bérterhek mérséklése, kedvezményes hitelek),

- a privatizációs bevételek és a kamatmegtakarítás egy részének az infrastruktúra fejlesztésére fordításával a külföldi működőtőke behozatal ösztönzése,

- hatékonyabb állami fellépés az árszabályozásban, átmenetileg akár bővítve az állam hatósági jogköreit e területen, illetve kihasználva a jelen jogi lehetőségeket,

- ár-bér paktum a három fél között (munkaadók – munkavállalók – állam).

Az együttműködés eredményeként csökkenne az inflációs nyomás, kisebb lenne a külkereskedelmi deficit, így akár radikális (3 százalékpontos) kamatvágásra is sor kerülhetne, amely mellett az árfolyam az erős oldal sávjának közepe körül (254-257 Ft) mozogna.

Kapcsolódó cikkünk:

Az erős forint és Járai "komolytalansága"