A 25 főnél több alkalmazottal rendelkező munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás – pontosabban az annak fizetése alóli mentesülés – jelenti. Ennek mindenkori mértékét a jogszabály az adott év január elsején érvényben lévő minimálbér 9-szeresében határozza meg. A hosszabb távú gazdaságpolitikai tervek ismeretében tehát az valószínűsíthető, hogy a 2025-ös 2,6 millió forint körüli, személyenként fizetendő összeg mértéke 2026-ra közelíteni fogja a 3 millió, míg 2027-re a 3,4 millió forintos szintet is.
A foglalkoztatási ráta növelésének célját követve az elmúlt években számos intézkedés ösztönözte azt, hogy az egészségkárosodással élők köréből is minél nagyobb tömeg jelenlen meg a munkaerőpiacon. A rehabilitációs hozzájárulás alól történő mentesülés mellett az MMK munkavállalók foglalkoztatása SZOCHO-kedvezmény is biztosít, és 2021 óta immár felső kereseti korlát nélkül érhetők el a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátások az azokra jogosultak számára.
A munkavállalók számára emellett azért is előnyös a MMK-s foglalkoztatás, mivel az számos kedvezménnyel (juttatás, pótszabadság) jár. Ennek ellenére sokan továbbra is tartanak a minősítés felvállalásától, mert tartanak a hátrányos megkülönböztetéstől. Így, bár az öregedő hazai társadalomban a valóságban egyre többen élnek a minősítéshez elegendő egészségügyi problémákkal, az érintettek egyre növekvő része marad rejtve az egészségügyi rendszer számára. Ma Magyarországon közel 460 ezer megváltozott munkaképeségű munkavállalót tartanak nyilván, közülük mintegy 140 ezren számítanak gazdaságilag aktívaknak.