A mutató azt méri, hogy mekkorák a kereseti egyenlőtlenségek egy adott országban, mielőtt az állam a nyugellátások kivételével bármilyen szociális juttatással (például családtámogatások, munkanélküli segély, rezsitámogatás) beavatkozna a jövedelmek eloszlásába. Az indikátor továbbá egyenértékesített, tehát a háztartások egészére vonatkozó jövedelmi adatokat az összehasonlíthatóság érdekében korrigálják, kiszűrve ezzel azok méretbeli és összetételbeli eltéréseit.

A jelzőszám értéke 0 és 100 közötti, ahol az alacsonyabb Gini-együttható jelenti a nagyobb fokú egyenlőséget. Elméleti, tehát a valóságban sosem előforduló érték a 0, ahol a társadalom minden egyes tagja egyenlő jövedelemmel rendelkezik, illetve a 100, amikor a javak összessége egyetlen ember tulajdonában összpontosul. Fontos megjegyezni, hogy az index csupán a jövedelmek eloszlásának nemzetközi összehasonlítására alkalmas, a vagyon abszolút értékének összevetésére nem. A kereseti színvonal jelentős eltéréseket mutathat azonos értékű, szociális transzferek előtti Gini-együtthatóval rendelkező országok között. Például a Világbank adatbázisa alapján 2021-ben India és Hollandia közel azonos, 25 körüli Gini-együtthatóval rendelkezett, a jelentős országok közötti bérkülönbségek ellenére.

Az uniós átlaghoz viszonyítva hazánk Gini-együtthatójának értéke 117 százalék és 87 százalék között alakult az elmúlt két évtizedben. A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek 2005-ben és 2006-ban haladták meg az EU átlagát. Ezt követően azonban minden egyes évben a kontinens átlagánál kedvezőbb értéket tudott Magyarország elérni, enyhe csökkenő tendenciával.