2000. szeptembere óta valamennyi szakmai érdekképviselet egyetértett abban, hogy az üzemanyag (gázolaj) ára az összes tényező közül a leginkább és legmeghatározóbb módon befolyásolja az árufuvarozók, személyszállítók versenyhelyzetét. Ezért továbbra is szorgalmazzák az üzemanyagár csökkentését, mivel természetesen az érdekképviseleteknek egyik elsődleges célja a képviselt vállalkozói kör versenyhelyzetének javítása és a fenntartható fejlődés biztosítása, mely cél egyébként véleményük szerint egybe esik az ország stratégiai érdekével is.

A kapott megoldási javaslatok kidolgozatlanok, ezért teljes körű értékelésükre sajnos nincs mód, de a lehetőségekhez mérten a részleges elemzést elvégeztük, melynek alapján az alábbi észrevételeket teszi a FUVOSZ és a NiT Hungary:

"

A Közgyűlés és a Küldöttközgyűlés kifogásolta, hogy a megküldésre került javaslatokból a személyszállító vállalkozások teljes egészében kimaradtak, ezért kérjük, hogy valamennyi elfogadásra kerülő javaslat értelemszerűen rájuk is kiterjedjen.

A közúti teherszállítási tevékenység általános szabályozási környezetének javítására irányuló, a javaslat I.l. pont szerinti, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény (Gjt) módosítását előirányzó javaslatokkal, a következő módosításokkal egyetértünk :

-         Gjt 6. paragrafus (2) bekezdésben a tehergépjármű esetében - ide nem értve a nyerges vontatót, valamint a lakó pótkocsit - az adó alapja a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) az össztömeg - korlátozással, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 20 %-val. Indok: teljes terheléses körfuvar szinte nem létezik.

-         Félpótkocsik súlyadójának eltörlése, mivel a közúti közlekedésre önállóan nem képes, helyette a nyerges vontató nyeregterhelése alapján a vontatót terhelő gépjárműadóban lenne szükséges érvényesíteni az adót.

-         A gépjárműadó adó számítása során figyelembe kell venni a gépjárművek adószámításához hasonlóan a pótkocsik CEMT szerinti minősítését és e minősítésnek megfelelő környezetvédelmi kedvezmény alkalmazását kell biztosítani.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény (Itv.) módosítását előirányzó javaslatok közül a biztosítandó kedvezmény tekintetében a teljes illetékmentesség biztosítását tartjuk megfelelőnek a közúti közlekedési szolgáltatásokat végző személy- és árufuvarozó vállalkozások gépjárműbeszerzéseinek során.

Javaslat I.2. pontjához: Az ellenőrzés és a továbbképzés rendszerének felülvizsgálata, a nem megfelelő műszaki állapotú járművek, valamint a magyar piacon illegálisan belföldi fuvart végző külföldi fuvarozók hatékonyabb kiszűrésével foglalkozó intézkedési javaslatokkal kapcsolatos felvetésükkel az alábbiak szerint értünk egyet és egyben kiemeljük, hogy szervezeteink véleménye szerint is javítható a fuvarozók és személyszállítók versenyhelyzete az ellenőrzési gyakorlat szigorítása útján:

-         Meglátásunk szerint a közúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések megsértőinek szankcionálása, ellenőrzési feladatok ellátása eddig is kötelessége és feladata volt a közlekedési hatóságnak, eddig is kötelező hatósági feladat volt a külföldi hatósági jelzésű járművek fokozott okmány és műszaki ellenőrzése, valamint a magyar hatósági jelzésű mezőgazdasági és lassú járművek, valamint a saját számlás tevékenységet végzők fokozott ellenőrzése. Álláspontunk szerint ennek alapvető feltétele a jogszabályi környezet biztosítása, az ellenőrzést végző hatóságok részére a külföldi járművek bírságolását, visszatartását, műszaki felülvizsgálatát biztosító rendelkezések megteremtése, valamint a beszedett bírságok az ellenőrzést végző szervek részére az ellenőrzési feladatok tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására való felhasználhatósága. A külföldi járművek műszaki okokból történő visszatartására hazánkban jelenleg nincs mód. A kiszabott közigazgatási bírság megfizetéséig történő jármű és okmány visszatartására, bár a közigazgatási bírság tekintetében jelenleg is folynak az egyeztetések, Magyarországon még nincs mód. Megjegyeznénk, hogy a magyar vállalkozások járműveit gyakran több napra is visszatartják a külföldi hatóságok, így a hazai közúti ellenőrzéseknek is ezen, az ellenőrző hatóságokat megillető jogosultságokat haladéktalanul biztosítani kell a külföldi járművek tekintetében, mint a műszaki okból, mint az engedély nélküli tevékenység végzésének okán. A bírság beszedésének biztosítása az egyik fontos eleme az ellenőrzési gyakorlat hatékonyságának.

-         A magyar fuvarozók versenyképességének javítása szempontjából fontos körülmény továbbá, hogy a gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejének ellenőrzése során, a magyar hatóság által ellenőrzött összes tachográf korongok legalább felét a külföldi járművek ellenőrzött korongjai tegyék ki.

Szervezeteink is kiemelten kívánják kezelni a gépjárművezetők és szakmai vezetők szakmai képzésének és továbbképzések kérdését, ezzel kapcsolatosan elengedhetetlennek tartjuk a szakma által befizetett szakképzési hozzájárulásokból egy alap létrehozását a gépjárművezető képzés és továbbképzés biztosítása céljából, mely alap fölött az ágazat szociális partnerei rendelkeznének. Jelenleg nincs a hivatásos gépjárművezetők részére államilag szervezett képzés.

Javasolnánk a minisztérium és a szakmai szervezeteink közös kezdeményezésében egy országos szakmai továbbképzési és felkészítő tanfolyam beindítását a kis - és mikro vállalkozások részére, melynek keretein belül a vállalkozások felújíthatják (elsajátíthatják) a vállalkozásvezetési, menedzselési- a vállalkozói szaktanfolyamon el nem sajátítható - alapvető ismereteket, mely ismeretek készség szintjén történő hasznosítására tréningek útján is szükséges felkészítést biztosítani. Ezzel is javíthatók a kisvállalkozások piacon maradási esélyei és feltételei.

A II/1. pontban meghatározott felvetéseikkel kapcsolatosan véleményünk szerint a kereskedelmi gázolajra való kivetett alacsonyabb mértékű adó bevezetése az EU Bizottsági eljárás miatt hosszadalmas és kétséges kimenetelű. Megvalósíthatóbbnak találjuk a második bekezdésben leírtakat azzal a feltétellel, hogy a jövedéki adó visszatérítésére minden közúti személy és árufuvarozást végző magyar vállalkozás szerezzen jogosultságot, tekintet nélkül a felhasznált gázolaj mennyiségére. Az ÁFA törvényben meghatározott adólevonhatósági előírásokhoz igazodva tartjuk megvalósíthatónak a jövedéki adó levonásának jogszabályi környezetét. Javasoljuk e kérdéskör kidolgozása tárgyában egy szakértői bizottság összehívását, lehetőség szerint tizenöt napon belül.

Az autópályán történő üzemanyagtöltés során alkalmazható eltérő jövedéki adó mérték alkalmazása véleményünk szerint sem gazdaságilag, sem jogszabályi szinten nem kivitelezhető, megvalósítható.

A II.2. pontban megfogalmazottakkal lényegében egyetértünk, de felismerhető, hogy az ország logisztikai és elosztó központi szerepének erősítésére irányuló kormányzati törekvések a kisvállalkozókat csak abban az esetben segítik, ha ezzel egyidejűleg a Szervezeteink által ezen levélben felvetett, versenyképesség javítását célzó egyéb javaslataink is megvalósulnak.

Javasoljuk továbbá a foglalkoztatási pályázatok és támogatások a szakma igényeihez történő igazítását, a járműbeszerzéssel kapcsolatos munkahely teremtő támogatási rendszer kialakítását (általában 1 db vontató jármű üzembe helyezése 1,26 új munkahelyt teremt!)

Javaslat II. 3. pontjához: A helyi iparűzési adó kérdése

Azon esetben, amennyiben az iparűzési adó, mint intézmény a továbbiak során is megmarad, javasoljuk a vállalkozás által megfizetett gépjárműadó levonhatóságát az iparűzési adóalapból lehetővé tenni. A II. 3. pontban jelzett további változtatásokról rendelkezésre álló információkat kérjük szakmai háttérrel kiegészíteni, valamint kérjük, hogy részünkre részletes tájékoztatást nyújtani szíveskedjenek.

További szükséges intézkedéseknek tartjuk az alábbi javaslatainkat:

-         a felrakó helyek büntethetőségének jogszabályba történő beépítését és megvalósítását;

-         a fuvarozók likviditási helyzetét javíthatja, ha a szállítmányozói tevékenység is olyan szigorú feltételrendszerhez lenne kötve, mint a közúti szolgáltatóké;

-         a jelenlegi 90-120 napos számlafizetések olyan körbetartozást eredményeznek, melyek a számlakibocsátó fuvarozót nemcsak saját költségeinek megelőlegezésére, hanem az ÁFA 120-150 napos előfinanszírozására is kényszerítik. Ezt a gyakorlatot oly módon kell módosítani, hogy csak kiegyenlített számla után kelljen az ÁFÁ -t befizetni, illetve az ÁFA finanszírozási nehézségeket, egy az állam felelősségvállalása mellett működő, kedvező finanszírozási lehetőséggel lenne szükséges segíteni;

-         az ÁFA visszaigényelhetőségét valamennyi közúti közlekedési szolgáltatóra teljes körűen az általuk igénybe vett eszközök, anyagok és szolgáltatások tekintetében ki kell terjeszteni;

-         a fuvarozás és személyszállítás ÁFA kulcsát 10 % -  kal csökkenteni kell;

-         az 1 napos matricarendszert valamennyi haszongépjárműre, beleértve az autóbuszokat is, be kell vezetni;

-         a hazai beruházások egyik legnagyobb tétele az autópálya-építés, és ide vehetjük az utak karbantartását is. Ennek az 1000 milliárdot meghaladó tételnek ma nincs társadalmi kontrollja, ezért az utakra fordítandó pénzeszközöket elkülönített alapban (pántlikázva) kellene kezelni és "út-alap ellenőrző társadalmi kontrollal" kell elérni, ezeknek a pénzeszközöknek a hatékonyabb felhasználását;

-         javasoljuk, hogy a közösségi engedély adatában bekövetkező változás esetén ne a teljes, a közösségi engedély igénylése esetén fizetendő díjat (90.000,- Ft) legyen szükséges megfizetni, hanem annak csak a hatósági tényleges költség részét.

-         Elengedhetetlen, hogy a menetrendszerinti személyszállítást alvállalkozói szerződés keretein belül végző vállalkozások részére, az alvállalkozói szerződések kötelező elemeként kerüljön meghatározásra a piacképes alvállalkozói díj előírása;

-         Szükséges kötelező elemként beemelni a jogszabályokba a vámhatóság ellenőrzési kötelezettségét minden vámeljárás megindítása során, mely ellenőrzési kötelezettség az árufuvarozási és áruszállítási engedélyek vonatkozásában kötelezné az eljáró pénzügyőrt;

-         A hatósági ügyintézések során (árufuvarozói/személyszállítói engedély, forgalmi engedély, sárga rendszám) ügyintézésének egyszerűsítése, egy "egyablakos" rendszer lehetőség szerinti létrehozása;

-         Javasolnánk továbbá, hogy a forgalmi engedély műszaki érvényességre vonatkozó rubrikái kerüljenek kibővítésre annak érdekében, hogy ne terhelje fölöslegesen a szolgáltatókat a forgalmi engedély gyakori cseréje;

-         Javasoljuk, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek regisztrálására is legyen mód a Közlekedési Felügyeletnél, ha magyar vállalkozás "üzemelteti";

-         Javasoljuk a munkaügyi nyilvántartások egyszerűsítését, valamint minden munkavégzéshez köthető pótlék, átalány útján történő kifizetés lehetőségének felülvizsgálatát;

-         Javasoljuk a hétvégi forgalomkorlátozás éjszakai feloldását legalább a gyorsforgalmi úthálózat tekintetében;

-         Javasoljuk, hogy az export és import szubvenció feltételeként kerüljön meghatározásra a termék/áru igazoltan magyar fuvarozó vállalkozás által történő szállítása, különös tekintettel a mezőgazdasági termékek fuvarozására;

-         Javasoljuk, hogy az 1996. évtől változatlan mértékű napidíj összege kerüljön módosításra.

Az adómentesen elszámolható napidíj mértékét 30 Euró/nap összegben javasoljuk megállapítani;

-         Javasoljuk a figyelmeztető jelzések (sárga villogó lámpa) használati eljárás

      egyszerűsítését és az engedélyek legalább három évre történő megadását."