A természetes személyek által épített lakások aránya 40 százalékról 35 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 58 százalékról 65 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 8,0 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,1 m2-rel 94,7 m2-re csökkent a 2024. I–III. negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 67,5 m2 volt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 33 százalék volt, az építési cél szerinti megoszlás az eladásra építettek felé mozdult el 7,6 százalékponttal.
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek növekedésében is erős területi koncentráció figyelhető meg a fővárosban, illetve annak néhány kerületében. Budapesten összesen 7841 lakás építésére adtak engedélyt, 2,3-szer többre, mint egy évvel korábban. Csak a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, a XIII. kerületben pedig valamivel több mint 1500-at. A négy legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XI., XIII., X., XV.) engedélyezték a lakások több mint háromnegyedét.
A megyei jogú városokban 43 százalékkal növekedett a létesítendő lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 1,0, a községekben 8,8 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen és Szeged, ahol egyaránt mintegy 750-750 lakás építését engedélyezték, továbbá több mint 400 lakás építését kezdeményezték Székesfehérváron és Győrben is.
