2004-ben a világ negyedik legkedveltebb úti célja volt 41,8 millió turista kereste fel, 25,7 milliárd US dolláros turisztikai bevételeivel a hetedik a rangsorban. 20,22 millió kiutazással a kilencedik a világranglistán, a kínai turisták által külföldön elköltött 16,7 milliárd dollárral pedig, a világ hatodik küldő országaként tartják számon.
Kínai-magyar kapcsolatok
Az 1990-ben aláírt kétoldalú, legnagyobb kedvezmény elvén alapuló megállapodás után 1997-ben - Európában elsőként - Magyarország kötötte meg Kínával a piacra jutái megállapodást. Ezzel hozzásegítettük Kínát ahhoz is, hogy a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet tagjává váljon. Külkereskedelmi forgalmunk Kínával azonban elég erőteljesen deficites: 2004-ben 390 millió USD értékű árut exportáltunk Kínába, viszont 2,87 milliárd USD értékben importáltunk. Magyarországon mintegy 3000, kínai alapítású cég működik, zömében kis- és középvállalkozás a ruha- és cipőkereskedelemben, illetve a vendéglátásban.
A városi lakosság mintegy 10 százaléka a jó keresetű középosztályhoz, 1 százaléka a felső "tízezerhez" tartozik, ami számszerűsítve összességében több mint 50 millió jómódú kínait jelent. Számuk az összlakossághoz viszonyítva kicsi, ám ők azok, akiknek a kegyeiért a kereskedők, szolgáltatók versenyeznek Kínán belül, s kívül.Az 50 millió tehetős kínaiból 2005-ben már 29 millióan utaztak külföldre, közülük 4 millió látogatott Európába.
A kínai állampolgárok külföldi utazásait szigorúan szabályozzák. Kizárólag az 1995-ben kialakított, államközi egyezményeken alapuló ADS (Authorized Destination Status)jelű országok fogadhatnak kínai turistákat.
Magyarország 2002-ben az európai országok közül - Németország, Görögország, Málta és Törökország mellett - elsőként kapta meg ezt a státuszt. S bár 2004. augusztusa óta ismét van közvetlen Budapest-Peking járat hetente háromszor, egyelőre a Magyarországra érkező kínai turisták száma még a 10 ezer főt sem érte el tavaly.
Ám a piac - mint a fenti számok is jelzik - hatalmas potenciállal bír. Ezért is került napirendre a Magyar Turizmus Rt. által szervezett, "A hónap küldő országa" sorozatban Kína. A magyar nagykövetség szervezeti keretei között önálló turisztikai képviselő dolgozik Pekingben, aki az MT Rt. kutatási igazgatóságával közösen, a prezentáción, és az azt követő workshopon részletes ismertetést tartott a piac és a kínai utazók érdeklődésének sajátosságairól, a fejlődés és fejlesztés lehetséges irányairól, az alkalmazandó marketing kommunikációs eszközökről.
Robog
Az 1,3 milliárd lakosú távol-keleti országban az elmúlt 8 évben a GDP növekedés meghaladta az évi 8 %-os növekedést, míg a világátlag csupán 3 % volt. Igaz az egy főre jutó GDP csak egytizede a magyarénak (2004-ben 1288 USD/fő), de a gazdasági teljesítmény növekedésének hatására e mutatóban is jelentős növekedés tapasztalható. (2000-ben még csak 875 USD volt). 2004-ben a külkereskedelmi forgalom meghaladta az 1100 millió US dollárt, s ezzel Kína a világ harmadik legnagyobb kereskedő országává vált. A 2004 évi túlfűtött gazdasági növekedés (9,4%-os GDP növekedés) és a GDP 43%-át kitevő befektetési arány visszafogására a kormány makrogazdasági intézkedésekkel tett kísérletet. Kína 2004-ben 60,6 milliárd USD külföldi tőkét vonzott (+15%), de a kínai vállalatok külföldi befektetései is 27%-kal bővültek, elérve a 3,6 milliárd USD-t.
A gazdasági ágazatok közül az ipar és a szolgáltatások fejlődése a legerőteljesebb, mára már a GDP 52,9, illetve 33.3 százalékát adja, míg a mezőgazdaság csupán 13,8%-os arányt képvisel. Ezzel párhuzamosan erőteljes városiasodás zajlott le az elmúlt évtizedekben. Míg 1978-ban (a nyitás éve) a lakosságnak csupán 18%-a élt városokban, addig ma ez az arány már meghaladja 35%-ot.
