Az olcsó bérmunkák Európából Ázsiába mozdulása kapcsán Jan Oosterveld, a Philips globális stratégiai vezetője tavaly még így nyilatkozott: “A betanított munkák egy régión belül az olcsóbb helyek felé költöznek, de ez még nem jelenti azt, hogy kikerülnének abból a régióból.” Vagyis Európán belül a kontinens legnagyobb elektronikai vállalata továbbra is betanított munkások tömegeit tudja foglalkoztatni olyan országokban, mint Lengyelország és Magyarország. Ennek ellenére a Philips január közepén bejelentette, hogy CTR monitorgyártási tevékenységét Kínában központosítja és ezentúl onnan fogja kiszolgálni az európai vevőket.

A döntés a Philips szombathelyi üzemét jelentősen érinti: bár Szombathelyen a lapos (LCD) monitorok gyártása mintegy 180 főnek továbbra is munkát ad, a régebbi típusú monitorokról való leállás 500 munkahely felszámolását jelenti. Blazsevácz Péter, a Philips kommunikációs vezetője a cég döntését a monitorok piacán végbemenő változásokkal és a két üzem eltérő gyártási nagyságrendjével indokolta. A kínai monitorgyártó bázis a hazai évi mintegy 3 millióval szemben 20 millió termék előállítására képes, miközben a CRT-től a lapos monitorok felé való elmozdulás a CRT-árak és rájuk való igény rohamos esését vonja maga után.

Tavaly az Egyesült Államokban az LCD monitorok piaca 137%-kal bővült, a CRT pedig 28%-kal esett vissza, amellett, hogy a hagyományos monitor értéke nem csökkent olyan mértékben, mint a laposé. Míg az LCD monitorok piaci részesedése 2001 elején 5% volt, egy évvel rá már 21%, a múlt év végén pedig az értéket 30-40% közé tették az elemzők. 2003-ban várhatóan az LCD eladások meghaladják a CRT monitorokét.

Nemzetközi tőke és magyar gazdaságpolitika

Míg a hazánkban leépítést végző cégek többnyire a gazdasági mutatókra, iparáguk recessziójára hivatkoznak, Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a termelési folyamatok leállítása mögött ugyanúgy találhatunk gazdaságpolitikai okokat is. “Pusztán a piaci oldalt tekintve, a magyar gazdaság egyre feljebb lép, egyre minőségibb munkát igénylő termelést végeznek itt, a rosszabb bérigényűeket pedig máshova viszik. A textiliparban gyakran Romániába vagy Ukrajnába, más esetekben többnyire Kínába” - fogalmaz a szakértő. Majd hozzáteszi: nem hagyhatók figyelmen kívül a magyar gazdaságpolitika egyes lépései sem, például a minimálbér drasztikus emelése, vagy a forint rendkívüli erősödése, melyek szintén csökkenthették hazánk tőkevonzó képességét és felgyorsíthatták a leépítési folyamatokat. Emellett a választási évek, amilyen a tavalyi is volt, az ilyenkor megjelenő politikai bizonytalanság miatt a működőtőke bejövetele szempontjából mindig rossz időszaknak számítanak.

A kutató hangsúlyozta, hogy arról szó sincs, hogy hazánk a kivonulók országa lenne. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint a Magyarországra áramló külföldi működőtőke-befektetés egymilliárd euró fölötti pozitív értéket ért el, tehát hazánkra távolról sem jellemző a tőkekivonás. “Az immár biztosra vehető európai uniós tagság következtében számos olyan európai középvállalat is hídfőállást tud majd nálunk kiépíteni, akik ezt a méretüknél fogva eddig nem tehették. Ezt még az is kiegészíti, hogy a kormányzat eltökélte magát arra, hogy ismét beindítja a privatizációt és ez a működőtőke-beáramlást már az idén is biztos serkenteni fogja,” mondta lapunknak a GKI szakembere.

Borúra derű

Az elmúlt időszak sorozatos tőkekivonásai – melyek a Salamander, az IBM, a Kenwood, a Mannesmann, a Flextronics és a Philips neveihez fűződnek – érthető módon nem kis nyomot hagytak a köztudatban. Az vészjósló fejlemények után azonban végre megindulni látszanak a pozitív hírek is. A General Electric tavaly októberi, 15 milliárd forintos és 2003 végéig 500 új munkahely kiépítését ígérő bejelentést idén a Philips is új beruházás hírével követte. A holland központú elektronikai vállalat január végén jelentette be, hogy a hagyományos képcsöves televíziói termelésének egy részét franciaországi dreux-i gyárából székesfehérvári üzemébe, az anyavállalat egyetlen európai tévé-videó gyártó központjába tervezi áthelyezni, miközben Dreux-ben kompetenciaközpont jön létre plazmatelevíziók gyártására. A magyar sajtószóvivő lapunk megkeresésére azt mondta, hogy a franciaországi tárgyalások hetek múlva zárulnak le, és csak ezt követően lesz publikus, hogy pontosan mekkora részt csoportosítanak át, és hogy az átszervezés mikor zajllik le illetve hogy a munkahelyteremtés szempontjából ez mit jelent.

A Philips után nem sokkal a Samsung is újabb befektetési terveket jelentett be. A vállalat gödi gyárában 90 millió dolláros beruházásba kezd 2003 első félévében, hogy az üzem a jövő év januárjától a Samsung európai képcsőgyártó központja lehessen. Gödön jelenleg hagyományos és lapos felületű képcsöveket is előállít a cég, a majdan beinduló új gyártósoron viszont már csak sík tévéképernyőket fognak termelni. Az így keletkező több mint 500 új helyen többnyire betanított munkások alkalmazására nyílik lehetőség. Ezenkívül befektetési szándékát jelezte hazánkban a Hewlett Packard és a Daewooval is tárgyalások folynak.

A sárkány közbeléphet

A felzárkózó európai országok azonban továbbra is joggal aggódhatnak amiatt, hogy a Távol-Kelet egyre nagyobb vonzerőt jelent a nemzetközi befektetőknek. A Philips mellett a Mannesmannról, a Flextronicsról és a Kenwoodról tudjuk, hogy erőiket – különböző mértékben – Magyarországról Kínába csoportosították át. A betanított munka Európából Ázsiába vándorlását ösztönző erők között az elemzők az olcsó munkaerőt említik első helyen. Mivel azok töredékét képzik a kelet- és közép európaiaknak, régiónk másképp nem tud versenybe szállni, mint a kvalifikáltabb, nagyobb szakképzettségű munkaerő biztosításával. Azt már kormányzati szinten is felismerték, hogy az adókedvezmények és beruházásösztönző gazdasági intézkedések mellett ugyanolyan súlyt kel helyezni a hozzáadott értékű termelés humán oldalának megteremtésére.

Arról sem szabad azonban elfeledkezni, hogy lassan az ázsiai és csendes-óceáni térséget is eléri a változás szele. A Philips Ázsiáról szóló tanulmánya szerint a térségben már megindult az átalakulás a gyártóiparból a tudás alapú gazdaság felé. “A Philips továbbra is ki fogja aknázni az egyre növekvő ázsiai tudásipart. Kínában évente 70000 frissen végzett mérnök várja, hogy elhelyezkedjen a technológiai szektorban”, olvasható a cég nemzetközi website-ján tavaly decemberben közzétett sajtóanyagban, mely szerint a növekvő intellektuális tőke jelenléte miatt Shanghaiban sokan az új Szilíciumvölgyet látják.

Kapcsolódó anyagaink:

Menni vagy nem menni

Gyárbezárások...