Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2005 októberében 43,8 százalék, az előző havi értéknél 5 százalékkal alacsonyabb. Az elmúlt félévben a mutató a szokásosnál is hektikusabban változott, ebben a gazdasági események mellett a szektor gazdálkodó egységeinek átlagost meghaladó érzékenysége és a média véleményformáló szerepe is közrejátszott. A KKV-k konjunktúra-indexe májusban érte el mélypontját, majd a következő három hónapban a vállalatcsoport optimizmusa nagymértékben javult. Augusztust követően az index 7 százalékponttal csökkent. A hazai cégek üzleti várakozásainak tendenciája a legutolsó felmérés eredménye alapján visszatért a korábbi, mérsékelten lefelé tartó pályára.
Az feltételezi a gazdaságelemző és informatikai intézet, hogy a májusi bizalomvesztéshez hasonlóan a cégek borúlátása hátterében az utolsó hetek gazdaságpolitikai vitái, az államháztartás helyzetéről és az euróövezeti csatlakozás időpontjáról szóló, gyakran eltérő megközelítésű tudósítások állnak. A hazai gazdaság 2005. évi teljesítménymutatói egy egészséges export- és beruházásvezérelt fejlődési pálya stabilizálódását érzékeltetik. Az évtized első éveiben elszenvedett versenyképesség-vesztést sikerült megfordítani, ebben az évben a belső kereslet élénkítése is segítette a növekedést.
A kormány által készített 2006. évi költségvetés csökkenő bürokráciát, mérséklődő adókat és számottevően bővülő uniós támogatást, alacsonyabb inflációt ígér a gazdaság szereplőinek. Az államháztartás elszámolásával kapcsolatos anomáliák következményeként rövid távon várható a jegybank monetáris politikájának szigorodása, a forint gyengülése és a tőzsdei árfolyamok korrekciója.
Jó a rosszban?
A kis- és középvállalati szektor 2005. végére és 2006. első harmadára a nemzetgazdaság helyzetét jóval pesszimistábban ítéli meg, mint saját lehetőségét. A vállalkozások aggodalmait a jövő évi költségvetés és adószabályozás, valamint az államháztartási deficitből adódó következmények erősítik. A következő fél évre a nemzetgazdaság javuló kilátásaival számol a KKV szektor egynegyede, stabilitásával 29 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya majdnem két és félszeresére nőtt a szeptemberi értékhez képest. Saját vállalkozásuk rövid távú helyzetmegítélésében bizalomvesztés tapasztalható. Októberen a kedvezőbb kilátásokban bizakodó cégek aránya 20 százalék, 8 százalékponttal kevesebb az éves átlagértéknél. Jó jel ugyanakkor, hogy szinte minden második vállalkozás saját helyzetét rövid távon stabilnak, kiegyensúlyozottnak ítéli.
#page#
A tevékenységüket bővítő cégek aránya szeptemberhez viszonyítva 5 százalékponttal 34 százalékra bővült, ez fél éves visszatekintésben a második legmagasabb érték. A konjunktúra-felmérés eredményeiben rejlő ellentmondásokból adódik, hogy a hazai reálszféra teljesítőképessége jónak ítélhető, a feszültségek a makrogazdaság fokozatos stabilizálásával orvosolhatók. Helyzetüket, piaci pozíciójukat egy éven belül veszélyeztető verseny erősödését a KKV-k 39 százaléka feltételezi. Új erős versenytárs megjelenésével a korábbi hónapok tendenciájához illeszkedően 45 százalékuk számol. Októberben a beszállítói lehetőségek megítélése tovább javult. Az év első felében átlagosan minden negyedik vállalkozás, legutóbb 36 százalék tartotta reális lehetőségnek az integrálódást, javuló versenyképessége alapján.
Az exportpiac stabil?
Rövid távon a hazai tulajdonú vállalkozások a termelés alapvető feltételeiben negatív fordulat bekövetkezésével számolnak. A jövő évi adócsökkentési program végleges változata még nem született meg és bizonytalan a belföldi piac felvevőképességét meghatározó bér- és keresetnövekedés.
A vállalkozások rövid távú előrejelzése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben az elégtelen belföldi kereslet akadályozza. Megítélésében ehhez közeli a gazdasági környezet bizonytalansága, a tőkehiány és a piaci verseny. A készletállomány fél éves változásáról szóló prognózisok szerint késztermékeik szintje a cégek 70 százalékánál nem változik, 15 százalékuknál csökkenhet. A vásárolt készletek apadásában bizakodó vállalatok aránya jelenleg 23 százalék, a cégek többsége, 60 százaléka stabil készletszintet feltételez. Értékesítési lehetőségeikben belföldön változatlan feltételeket remél 54 százalékuk, javulást mindössze 12 százalékuk vár. Az exportpiaci lehetőségek megítélése egy hónap alatt nem változott, bővülő értékesítéssel a KKV-k 17 százaléka, stabilitással 74 százalékuk számol.
#page#
A kis- és középvállalati szektor rövid távú pénzügyi helyzete a támogatásra fordítható külső pénzforrások bővülésével és a kedvezményes hitelforrások bővülésével javulni fog. A 2006 áprilisáig terjedő időszakra likviditásuk változatlanságát feltételezi a szeptemberi előrejelzéssel megegyezően a KKV-k 47 százaléka, pénzügyi helyzetében javulást a korábbi 18 százalékkal szemben 14 százalékuk remél. A finanszírozási feszültségek enyhítésére legtöbben a fejlesztések elhalasztását, vagy bankhitelt választanák.
Tartós inflációs pesszimizmus?
A hazai vállalkozások az elmúlt évben lehetőségeik függvényében aktív beruházási tevékenységet folytattak. A fejlesztések megvalósításához szükséges támogatások igénylése, a különféle pályázatokon való részvétel a cégek egyre szélesebb körét jellemzi. Októberben a hazai vállalkozások beruházási hajlandóságát összegző mutató 43 százalék, 4 százalékponttal alacsonyabb az előző havi értéknél. A fejlesztési elkötelezettség tendenciája májustól javuló. A beruházási szándékot korlátozó tényezők rangsorában első a belföldi kereslet elégtelensége, súlyát növelve felzárkózott a bizonytalan jövő. A következő fél évben a kapacitások kihasználtsága a cégek 43 százalékánál megfelelő lesz. Felesleges termelési háttér a vállalkozások 55 százalékát terheli.
A hazai tulajdonú vállalkozások a 2005. évi inflációs folyamatok változását szinte mindvégig némi túlfűtöttséggel, az elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben jelezték. Októberben a hazai vállalatok éves inflációs előrejelzése fél százalékkal emelkedett, értéke 5,7 százalék. A decemberi 12 havi árindex előrejelzése is hasonló mértékben emelkedett, 4,7 százalékról 5,2 százalékra nőtt. A saját hatáskörű értékesítési áremelési szándék változatlan, 2,8 százalék. Míg az éves és a decemberi inflációs előrejelzések hosszú ideje indokolatlanul magasak, az értékesítési árprognózisok nagyfokú következetességet jeleznek.
