Az MFB Rt vezetői hétfőn sajtótájékoztatót tartottak, melyen beszámoltak a bank 2005. évi tevékenységéről és eredményességéről. Erős János vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok ez évi bevezetése a gazdaság versenyképességének növelését tartotta szem előtt. A bank kedvező feltételekkel elegendő fejlesztési forráshoz jutott ahhoz, hogy hiteleivel segítse a gazdasági élet szereplőit vállalkozásaik fejlesztésében és versenyképességük növelésében.
Az ez év áprilisában meghirdetett "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramokkal az MFB Rt. mind az értékesítést végző partnerei, mind az ügyfelek számára áttekinthetőbb hitelprogram-csomagot dolgozott ki. Az egyszerűsítéssel egyidejűleg bővült a kínálat, ez is hozzájárult a kihelyezett hitelállomány jelentős növekedéséhez. Az igényeket figyelembe véve a három hitelprogram - az Agrárfejlesztési Hitelprogram, az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram, valamint a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram - keretösszege folyamatosan bővült az év során.
A banki funkció erősödésével, a fejlesztési tevékenység kiteljesedésével érvényesült a 2004-ben kidolgozott középtávú stratégia, a hármas funkció - a hitelezés, a fejlesztési tőkebefektetés és a kormányzati támogatások közvetítésének (GVOP) - egysége. A hitelprogram keretében a bank összesen 2 868 pályázatot fogadott be, és 2 661-et jóvá is hagyott összesen mintegy 176 milliárd forint értékben. Fejlesztési tőkefinanszírozásra 17 mrd forintot fordított, a kormányzati támogatásközvetítés pedig 410 mrd forintot tett ki.
A bank ez évi tevékenységének számszerű eredményeiről Czirják Sándor vezérigazgató számolt be. Az adózás előtti eredmény a tervezettnél jobban alakul. A külföldi forrásbevonás ugrásszerűen megnőtt: a 2004. évi 393 millió euróval - és a 2005-re tervezett 500 millió euróval - szemben várhatóan mintegy 700 millió eurót tesz ki. 2006-ra az MFB Rt. összesen 1 100 millió EUR külföldi forrásbevonással számol, vagyis továbbra is meghatározó, aktív részese kíván lenni a nemzeti fejlesztési politikának, és dinamikusan ösztönözni kívánja a hazai piac szereplőit, vállalkozásait.
Igazodva az EU - elvárásokhoz és - tendenciákhoz, változik az állam szerepe: jelentősen csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya és nagysága. Fokozottan előtérbe kerülnek az állami források hatékony, célszerű, piacbarát felhasználását elősegítő kihelyezési formák, ennek folytán megnő a pénzügyi közvetítő rendszer szerepe, az állami támogatás banki eszközökkel történő kihelyezésének jelentősége - számolt be Gál Péter, vezető közgazdász. Az ágazati támogatásokról egyre inkább a horizontális támogatásokra (kis- és középvállalkozások, környezetvédelem, foglalkoztatás, átképzés, kutatás- és fejlesztés) tevődik a hangsúly.
