2000. évi CXI. törvény (MK 108.), hatályos: november 18.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosításáról

2000. évi CXIII. törvény (MK 111.), hatályos: 2001. január 1.
Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2000. évi CXVI. törvény (MK 113.), hatályos: 2001. január 21.
Az egészségügyi közvetítői eljárásról

Az eljárás célja, hogy az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezését elősegítse. Az eljárás az Egészségügyi Közvetítő Tanács előtt folyik, melynek tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékből jelölik ki a felek. Egyik tagja jogász, másik tagja más, felsőfokú végzettséggel rendelkező közvetítő. A szolgáltató az eljárás megindulásáról köteles értesíteni azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött. A Tanács szakértőt vehet igénybe az eljárás során. Mind a közvetítőket, mind a szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Amennyiben a Tanács első ülésétől számított 4 hónapon belül nem sikerül egyezséget létrehozni, a Tanács megszünteti az eljárást. Amennyiben a felek egyezséget kötnek, az a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette. Amennyiben az egyezségben foglaltakat a fél határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását.

2000. évi CXVII. törvény (MK 113.), hatályos: 2001. február 1.
Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről

Kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében, állandó jellegű megbízás alapján, áruk adás-vételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ide értve azt is, ha a szerződés megkötésére is jogosult. Önálló kereskedelmi ügynök az, aki ügynöki tevékenységét nem munkaviszony alapján végzi. Az önálló kereskedelmi ügynök a tevékenységét minden esetben írásba foglalt ügynöki szerződés alapján végzi, melyben a felek rögzítik az őket terhelő kötelezettségeket, a díjazást, szükség szerint a tevékenységi területet, a szerződés megszűnésének szabályait, a „kiegyenlítés” rendjét. A díjazás kiköthető jutalék formájában is, melynek értelmében a kereskedelmi ügynök a szerződés hatálya alá eső időszakban kötött szerződés után jogosult térítésre, amennyiben a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték, illetve a szerződést az általa korábban azonos jellegű ügylethez félként megnyert személlyel kötötték. Az ügynöki szerződés megszűnése után az ügynök abban az esetben kaphat jutalékot, ha a harmadik személy szerződéskötési ajánlata még a megszűnés előtt – akár a megbízóhoz, akár az ügynökhöz – megérkezett, illetve ha a szerződés megkötése túlnyomórészt a kereskedelmi ügynök tevékenységére vezethető vissza. A szerződésben a felek ún. inkasszó-jutalékot is kiköthetnek, melynek értelmében az ügynököt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után. A szerződésben kiköthető ún. del credere-jutalék esetében az ügynök külön jutalékban részesül azért, mert felelősséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél teljesítéséért. Ez a jutalék a szerződés megkötésével esedékessé válik. A kereskedelmi ügynök a megbízótól az ügynöki szerződés megszűnése esetén ún. kiegyenlítést követelhet, ha a megbízó számára olyan új ügyfeleket szerzett, amelyektől a megbízó a szerződés megszűnését követően is jelentős előnyre tesz szert és az ügynök a szerződés megszűnése következtében elveszíti olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a jövőben létrejövő szerződések után megilletné. A kiegyenlítés iránti igényt a megszűnést követő egy éven belül kell közölni a megbízóval. A felek megállapodhatnak abban, hogy a kereskedelmi ügynököt a szerződés megszűnése utáni időre kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza. Ilyen ún. versenytilalmi megállapodást csak írásban, legfeljebb két évre és külön díjazás ellenében lehet kötni. A korlátozás csak az ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre vonatkozhat.

197/2000. (XI.27.) Korm. rendelet (MK 115.), hatályos: 2001. január 1.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról

A kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések egyaránt érintik a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, illetőleg a közszolgálati jogviszonyban állókat. Havibér alkalmazása esetén a kötelező legkisebb munkabér összege 40.000,-Ft, hetibér alkalmazása esetén 9.200,-Ft, napibér alkalmazása esetén 1.840,-Ft, órabér alkalmazása esetén 230,-Ft.

92/2000. (XI.27.) FVM rendelet (MK 115.), hatályos: november 27.
A 2000. évi termésű ipari alma felvásárlásához nyújtott közvetlen termelői és feldolgozói kiegészítő támogatásról

2000. évi CXXI. törvény (MK 119.), hatályos: 2001. január 1.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosításáról

203/2000. (XII.8.) Korm. rendelet (MK 120.), hatályos: december 16.
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról

204/2000. (XII.11.) Korm. rendelet (MK 121.), hatályos: 2001. január 1.
A családok támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező rendelet módosításáról

211/2000. (XII.11.) Korm. rendelet (MK 121.), hatályos: 2001. január 1.
A magán-nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló rendelet módosításáról

212/2000. (XII.11.) Korm. rendelet (MK 121.), hatályos: 2001. január 1.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló rendelet módosításáról

213/2000. (XII.11.) Korm. rendelet (MK 121.), hatályos: 2001. július 1.
Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló rendelet módosításáról

216/2000. (XII.11.) Korm. rendelet (MK 121.), hatályos: 2001. január 1.
A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

2000. évi CXXII. törvény (MK 122.), hatályos: 2001. január 1.
A külföldre utazásról szóló törvény módosításáról

41/2000. (XII.12.) BM rendelet (MK 122.), hatályos: december 15.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény végrehajtásáról

20/2000. (XII.12.) KöViM rendelet (MK 122.), hatályos: december 20.
A belföldi és a nemzetközi árufuvarozási tevékenység végzésére szóló engedélyezési eljárás díjáról szóló rendelet módosításáról

45/2000. (XII.14.) PM rendelet (MK 123.), hatályos: 2001. január 1.
A hordós borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól

43/2000. (XII.18.) GM rendelet (MK 124/I.), hatályos: december 26.
A 2001. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

28/2000. (XII.18.) KöViM rendelet (MK 124/I.), hatályos: 2001. január 1.
A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről

8/2000. (XII.18.) KüM-PM rendelet (MK 124/I.), hatályos: 2001. január 1.
A Kereskedelmi Vámtarifa 2001. évi alkalmazásáról

9/2000. (XII.18.) KüM-PM rendelet (MK 124/I.), hatályos: 2001. január 1.
A 2001. évi GATT kedvezményes vámkontingensekről

10/2000. (XII.18.) KüM-PM rendelet (MK 124/I.), hatályos: 2001. január 1.
A Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről

11/2000. (XII.18.) KüM-PM rendelet (MK 124/I.), hatályos: december 23.
A vámtarifáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról

47/2000. (XII.18.) PM rendelet (MK 124/I.), hatályos: december 26.
A vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendelet módosításáról

48/2000. (XII.18.) PM rendelet (MK 124/I.), hatályos: 2001. január 1.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról

222/2000. (XII.19.) Korm. rendelet (MK 125.), hatályos: 2001. január 1.
A magán-nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet (MK 125.), hatályos: 2001. január 1.
A felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól

2000. évi CXXIV. törvény (MK 126.), hatályos: 2001. január 1.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításáról

2000. évi CXXV. törvény (MK 126.), hatályos: 2001. április 1.
A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény módosításáról

2000. évi CXXVIII. törvény (MK 126.), hatályos: 2001. január 1.
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről

2000. évi CXXXII. törvény (MK 126.), hatályos: 2001. január 1.
Az okmánykiadással és nyilvántartással összefüggő egyes törvények módosításáról

2000. évi CXXXVI. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. szeptember 1.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról

2000. évi CXXXVII. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. szeptember 1.
A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról

A jogszabály módosítja a Polgári Törvénykönyv zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyv végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet.
A felszámolási eljárás esetén a felszámoló a zálogtárgy, illetve az óvadékul szolgáló vagyontárgy értékesítése során befolyt és költségekkel csökkentett vételár 50 %-át kizárólag a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordítja, ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett és az erre irányuló szerződés tekintetében a fedezetelvonás rosszhiszeműségét vagy ingyenességét nem kell vélelmezni. A fennmaradó 50 % felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók.
Azokban a felszámolási eljárásokban, ahol a nyilvántartásba vett hitelezők száma az 500-at meghaladja és a bíróság határozatát valamennyi hitelező részére kézbesíteni kell, a bíróságon és valamennyi megyei bíróságon a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzést ki kell függeszteni. A bíróság a Cégközlönyben és legalább egy országos napilapban közleményt tesz közzé, melyben felhívja a hitelezők figyelmét arra, hogy hol tekinthetik meg a bíróság végzését.

2000. évi CXXXVIII. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. február 1.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról

2000. évi CXLI. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. január 1.
Az új szövetkezetekről

2000. évi CXLII. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. január 22.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosításáról

2000. évi CXLIII. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. január 22.
A szőlő és gyümölcsös ültetvények összeírásáról

2000. évi CXLIV. törvény (MK 129.), hatályos: 2001. január 1.
A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről

245/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (MK 130.), hatályos: 2001. január 1.
A közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

246/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (MK 130.), hatályos: 2001. február 1.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény végrehajtását szolgáló egyes kormányrendeletek módosításáról

248/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (MK 130.), hatályos: 2001. január 1.
A nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről

2000. évi CXLV. törvény (MK 132.), hatályos: 2001. január 1.
A sportról

256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet (MK 132.), hatályos: 2001. január 1.
Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről

Az okmányirodák az ország területére kiterjedő illetékességgel 2001. január 1. napjától ellátják:
• a személyi igazolvány kiadásával, illetve a személyi azonosítás céljára szolgáló egyéb okmányok kiadásával kapcsolatos feladatokat,
• valamint a járművezetésre jogosító okmányok kiállításával, érvényesítésével, cseréjével, illetve az okmányok elvesztése, eltulajdonítása esetén az okmánykörözés kezdeményezésével kapcsolatos feladatokat.

2001. I. törvény (MK 1/I.), hatályos: március 1.
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosításáról

1/2001. (I.5.) GM rendelet (MK 1/I.), hatályos: január 5.
A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról

A jogszabály a Gazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatának, a Turisztikai Célelőirányzatnak, a Kis- és középvállalkozói Célelőirányzatnak és a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzatnak felhasználására és kezelésére terjed ki, a Széchenyi-tervben megfogalmazott célok és programok megvalósításának elősegítése és felgyorsítása érdekében. A támogatások odaítélése során alapvető szempontok:
• gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése,
• vállalkozások humán erőforrásainak fejlesztése, informatikai eszközök felhasználásának javítása,
• mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének, gazdasági lehetőségeinek növelése,
• a turizmus hatékonyságának és bevételeinek növelése,
• régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése,
• új munkahelyek megteremtése, meglévők megőrzése,
• európai közösségek ipari és környezetvédelmi előírásainak való megfelelés megteremtése,
• energiatakarékosság megteremtése,
• szénbányászat szerkezet-átalakítással érintett hátrányos foglalkoztatási térségek munkahelyteremtése,
• vidékfejlesztés,
• az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzetgazdasági feltételeinek kiteljesítése.
A többnyire pályázat útján elérhető támogatások formái: vissza nem térítendő támogatás, vissza nem térítendő kamattámogatás, illetve visszatérítendő támogatás.

3/2001. (I.17.) Korm. rendelet (MK 6.), hatályos: január 1.
A biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és a biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeiről

8/2001. (I.26.) FVM rendelet (MK 9.), hatályos: február 1.
A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról

12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (MK 11.), hatályos: február 1.
A lakáscélú állami támogatásokról

A rendelet alapján lakás építésére, vásárlására, korszerűsítésére, felújítására, települési önkormányzatok bérlakás-állományának növelésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, nyugdíjasházak építésére, nagyvárosi lakóépület-tömbök korszerűsítésére, felújítására vehető igénybe támogatás. A támogatás formái: lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, akadálymentesítési támogatás, adó-visszatérítési támogatás (közvetlen támogatások), valamint jelzáloglevél-kamattámogatás, kiegészítő kamattámogatás, kamattámogatás lakóház felújítására és vízi közmű létesítésére, kamattámogatás települési önkormányzatok részére. Közvetlen támogatások új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő újonnan épített lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, lakás bővítéséhez igényelhetőek, amennyiben az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, önkormányzati, illetőleg szolgálati lakásra bérleti joga nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott. Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a közvetlen támogatás igénybevételét a Gazdasági Minisztérium engedélyezheti. Amennyiben a közvetlen támogatás igénybe vételével épített vagy vásárolt lakást 10 éven belül lebontják vagy eltérő célra hasznosítják, illetve elidegenítik, a lakás tulajdonosa köteles a kedvezményt, illetőleg az adó-visszatérítési támogatás folyósított összegét visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség felfüggeszthető az önkormányzat jegyzőjének határozata alapján, amennyiben a lakás tulajdonosa a lakásigényét cserével, illetve az értékesítést követően másik lakás építésével vagy megvásárlásával kívánja kielégíteni.

9/2001. (II.1.) FVM rendelet (MK 12.), hatályos: február 9.
A takarmányok hatósági vizsgálataiért fizetendő díjakról szóló rendelet módosításáról

1/2001. (II.1.) KüM-PM rendelet (MK 12.), hatályos: február 6.
A Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló rendelet módosításáról

2/2001. (II.9.) IM rendelet (MK 14.), hatályos: február 24.
A közjegyzői díjszabásról szóló rendelet módosításáról

25/2001. (II.14.) Korm. rendelet (MK 16.), hatályos: február 22.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló rendelet módosításáról

14/2001. (II.23.) FVM rendelet (MK 21.), hatályos: február 23.
Meghatározott tartósítóipari vállalkozások középlejáratú hitelezésének elősegítéséről

4/2001. (II.28.) IM rendelet (MK 22.), hatályos: március 8.
A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló rendelet módosításáról

Összeállította:
FUCHS-HALÁSZ ÜGYVÉDI IRODA
1132 Budapest, Váci út 64/B
Telefon: 330-0060