Az év első öt hónapjában a kivitel volumene 16, a behozatalé 13%-kal bővült a megelőző év azonos időszakához képest - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében. Euróban számítva az export növekedése 17%-ot, az importé 13%-ot ért el. Az áruforgalom hiánya 117 milliárd forint (466 millió euró) volt, 170 milliárd forinttal (közel 650 millió euróval) alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei január-májusban a folyó áras forintadatokból számítva az export 13, az import 10%-kal nőtt, így a kivitel értéke 6734 milliárd forint (26,9 milliárd euró), a behozatalé 6851 milliárd forint (27,4 milliárd euró) volt. A hiány csökkenését egyrészt az export továbbra is jelentős bővülése, másrészt az import mérsékeltebb növekedése eredményezte.
Az időszak forintban mért forgalmának alakulására és annak ingadozására a legnagyobb hatást az árfolyamváltozás és az árszínvonal csökkenése gyakorolta. A 2007. január-májusi időszakban a forint a főbb devizákhoz viszonyítva 4%-kal erősödött. A külkereskedelem forintárszintje a forgalom mindkét irányában 3%-os csökkenést mutatott, így a cserearány nem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A feldolgozott termékek exportvolumene 9%-kal, a behozatalé 15%-kal növekedett. Ebben az árufőcsoportban az átlagot meghaladóan nőtt, és ezzel az árufőcsoport volumennövekedését meghatározta a gyógyszerek és a kohászati termékek (vas, acél, színes fémek) kivitele. Az árufőcsoport behozatalának növekedéséhez is jelentősen hozzájárult a kohászati termékek importja, ahol továbbra is magas, 11-14%-os volt az árszínvonal növekedése.
Az import közel 10%-át kitevő energiahordozók behozatalának volumene 3, a csekély részarányú exporté 14%-kal lett nagyobb az egy évvel korábbi szinthez képest. A természetes és mesterséges gázok importértéke 2%-kal, a kőolaj és kőolajtermékeké - az árak és a behozott mennyiség csökkenésével egyidejűleg - 10%-kal esett vissza. Az energiahordozók exportjának növekedése a villamos energia kivitelének megduplázódásából adódott az első öt hónap során, amelynek legfontosabb felvevőpiaca Horvátország volt.
A legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékeknél következett be: a kivitel volumene 27%-kal, az importé 9%-kal nőtt. A jelentős exportvolumen-bővülés meghatározó tényezőjét a gabona és gabonakészítmény kivitele jelentette.
#page#
Az országcsoportokat tekintve az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 16, az onnan érkező behozatalé 12%-kal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Az unión belül továbbra is mindkét forgalmi irányban az új tagállamokkal (EU-12) lebonyolított kereskedelem növekedése volt a dinamikusabb (31 és 26%), ami nagymértékben hozzájárult az uniós aktívum emelkedéséhez.
Az EU-n kívüli országok viszonylatában mind az export, mind az import volumene az átlagosnál nagyobb mértékben, 18, illetve 15%-kal bővült. A csoporton belül jelentősen javult az európai országokkal lebonyolított forgalom egyenlege. Az ázsiai országok viszonylatában ugyanakkor 66 milliárd forintos mérlegromlás volt, ebben jelentős szerepet játszott a dollár forinthoz viszonyított nagymértékű gyengülése miatt bekövetkezett importnövekedés.
