A kedvezményes eszközátruházással kapcsolatos mentességeket például eddig a különadónál és a minimumadónál nem vették figyelembe, most rendbe tették - mondta. Az igazgató szerint a minimumadóval kapcsolatban volt egy olyan félelem az adózókban, hogy ez minden évben pozitív adóalapot feltételez, ezért nem tudják majd elhatárolni a veszteséget.

A Pénzügyminisztérium (PM) tavaly ugyan egy állásfoglalással orvosolni próbálta ezt, de egyértelműbb helyzetet teremt, ha törvény mondja ki, hogy a minimumadó nem lehetetleníti el a veszteségelhatárolás intézményét - hangsúlyozta Veszprémi István. Fontos változás, hogy a szolidaritási adóról szóló törvénybe is bekerül az árfolyamnyereség adómentessége a bejelentett részesedésekre vonatkozóan, így a szolidaritási adó alapjából ezt le lehet vonni.

Lex Audi

Most csak a társasági adó alapját lehet csökkenteni az árfolyamnyereséggel, ami miatt Magyarország nemzetközi összehasonlításban versenyhátrányban volt. A Deloitte igazgatója szerint a módosítás elősegíti majd a holdingközpontok magyarországi letelepedését. Jó irányba mutat Veszprémi István szerint a köztudatba Lex-Audiként bekerült törvényjavaslat is, amely szerint a különadó csökkenthető lesz az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés költségével. Ez mindenkinek fontos, aki kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, vagy ehhez kapcsolódó költséget számol el, például külföldi adóalanytól vesz igénybe ilyen szolgáltatást - mondta az igazgató.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban messze a legnagyobb kedvezményeket biztosítja a k+f tevékenység számára, a mostani javaslat ezt erősíti. Nem csak a cégek, hanem a nemzetgazdaság számára is hasznos,  ha több forrás marad kutatás-fejlesztésre - hangsúlyozta.

Tárgyi adómentes

 Az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos módosítási javaslatok közül az igazgató az egyik fontos változásnak azt tartotta, hogy kikerül a tárgyi adómentes szolgáltatások közül az engedményezés. Most, ha egy társaság a várható bevételeit, gazdasági tevékenységéből származó követeléseit engedményezi egy másik társaságra, ezt tárgyi adómentesnek tekinti az adótörvény. Így azonban tárgyi adómentes tevékenység jelenik meg nála, amely elvileg arányosítási kötelezettséget jelent az adózó számára, vagyis nem tudja teljes körűen levonni a beszerzéseihez kapcsolódó áfát. A törvénymódosítás orvosolja ezen problémát, azonban alkalmas olyan következtetés levonására is, hogy a múltbeli ilyen ügyleteikre az adóalanyoknak arányosítaniuk kellett.

Első ránézésre

Az illetéktörvény tervezett módosításai közül az igazgató szerint első ránézésre kedvezőnek látszik az, amely a jelenlegi közel 40 százalékról 21 százalékra mérsékli a 100 százalékos tulajdonosi viszonyban lévő vállalkozások közötti, illetve egyazon személy 100 százalékos tulajdonában álló vállalkozások közötti térítés nélküli eszközátadásnál az illetéket. Veszprémi István azonban úgy véli, hogy a térítésmentes eszközátadás illetékkötelezettsége elméletileg levezethető volt az illetéktörvényből, ám nem mondható, hogy ezt minden adózó így értelmezte és kötelezőnek tekintette volna. Miután a jövőben az illetékeket is az adóhatóság fogja vizsgálni, a módosítás a piaci szereplők számára inkább szigorítás lesz azzal, hogy egyértelműen kifejezi a jogalkotói álláspontot ezen ügyletek illetékkötelezettségére vonatkozóan - vélekedett az igazgató.