Korlátolt felelősségű társaságok esetén a törzstőke legkisebb lehetséges összege a korábbi hárommillió forintról özszázezer forintra csökkent, zártkörű részvénytársaságok esetén pedig a korábbi húszmillió forint helyett elegendő öt millió forint alaptőke. Egyszemélyes kft. alapításánál elegendő százezerezer forint pénzbeli hozzájárulást befizetni. Nemcsak a jogi szabályozás, hanem az áfaszabályok is változnak jövőre.
A társasági szerződés meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül írásban, vagy más bizonyításra alkalmas eszköz felhasználásával határozhatnak, így megszűnik az a korlát, amely szerint a tagok és a részvényesek az éves beszámoló elfogadásáról csak a legfőbb szerv ülésén dönthettek.
A vezető tisztségviselők 2007. szeptember 1-jétől ismét elláthatják feladatukat munkaviszony keretén belül is; munkájukat megbízás (társasági jogi jogviszony), vagy munkaviszony keretén belül végezhetik. Egyszemélyes gazdasági társaság tagja egyben a vezetőtisztséget is elláthatja munkaviszonyban, amennyiben a társasági szerződés így rendelkezik.
Szigorúbban ellenőrzik a fizetőképességet
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kft.-k társasági szerződése előírhatja, hogy az ügyvezetőnek minden, a saját tőke terhére, a tagok javára történő kifizetés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A jövőben ezt a nyilatkozatot minden kft. ügyvezetője köteles megtenni kifizetés - osztalékfizetés - esetén, s ezt a nyilatkozatot az ügyvezető köteles harminc napon belül benyújtani a cégbírósághoz.
A bejegyzett társaságoknak 2008. július 1-jéig kell társasági szerződésüket a Gt. rendelkezéseihez igazítaniuk. Azoknak a cégeknek, amelyek már a korábbi törvény alapján működtek, a Gt.-hez történő igazodásról nyilatkozniuk kell a cégbíróság felé, társasági szerződésüket azonban nem kell módosítaniuk.
A Ctv. értelmében a cégnévnek a jövőben nem feltétlenül része a tevékenységi körre történő utalás, így a hosszú és rövid cégnév között a továbbiakban nem feltétlenül lesz különbség.
A cég székhelye mellett a társaságok megjelölhetik a székhelytől különböző központi ügyintézés helyét is. Ezzel a bejegyzett iroda és a központi ügyintézés helye cégjogilag elválhat egymástól, ami növeli a cégek mozgásterét. A társaságok az Európai Unió más tagállamában is jogosultak lehetnek tevékenységük elsődleges folytatására, ami nem igényli a székhelyre vonatkozó bejegyzés módosítását.
#page#
Cégközlöny helyet honlap
A Ctv. a jövőben nem teszi kötelezővé a cégeljárásban az aláírási címpéldányt. A cégek saját közleményeiket (például tőkeleszállítás, befolyásszerzés, végelszámolás), valamint hatósági engedélyeiket a Cégközlöny mellett saját honlapjukon is közzétehetik. Ebben az esetben azonban közleményeiket az ismert hitelezők számára elektronikus úton is meg kell küldeniük, honlapjukat pedig folyamatosan kötelesek működtetni.
A bírósági cégeljárási határidők 2008-tól az ügyfelek számára előnyösen módosulnak. (További jó hír az ügyfeleknek, hogy jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló uniós irányelv hazai átültetésére.) A jelenlegi harminc munkanapos cégbejegyzési idő és 45 munkanapos változásbejegyzési idő január 1-jétől egységesen 15 munkanapra csökken. Szerződésmintával alapított és egyszerűsített eljárásban elektronikus úton bejegyzett cégek esetén a fenti határidők a jelenlegi két munkanapról 2008. július elsejétől egy munkaórára csökkennek. A cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket 2008. július elsejétől kezdve kizárólag elektronikus formában lehet majd előterjeszteni.
A cégek változásbejegyzési kérelmükben meghatározhatják az adatok változásának időpontját (például a jegyzett tőke, a cég nevének, a képviselet módjának változását). A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja.
A társaságok választhatnak, hogy számlájukat még a cégiratok benyújtása előtt megnyitják, hitelintézeti igazolással igazolva, hogy a pénzbeli hozzájárulás rendelkezésükre áll, vagy a társaság bejegyzését követő nyolc napon belül nyitják meg a számlát és fizetik be a pénzt. Az utóbbi esetben a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat kell arról, hogy a pénz rendelkezésre áll.
Jelentősen olcsóbb illeték
Kézbesítési megbízott megjelölése külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy külföldi természetes személy részére a továbbiakban nem kötelező, csak lehetőség. Amennyiben azonban a cég nem jelöl meg a fenti személyek részére kézbesítési megbízottat, úgy a részükre kézbesítendő iratokat a bíróság vagy más hatóság a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy azok a közzétételt követő ötödik napon kézbesítettnek tekintendők.
A PwC szerint e szabály következményeként megfontolandó lehet, hogy a külföldi személyek - a korábbi gyakorlattal egyezően - továbbra is nevezzenek ki kézbesítési megbízottakat, akik jelenleg - a korábbi gyakorlattól eltérően - a cégjegyzékbe egyéb tisztség alatt bejegyzett személyek (így például ügyvezető, felügyelő bizottsági tag) is lehetnek.
Egyszerűsített cégeljárásban az illeték jelentősen csökken: cégformára tekintet nélkül 15 ezer forint illetéket kell fizetni a jelenlegi százezer forint (kft., zrt.) és ötvenezer forint (kkt., bt.) helyett. Rossz hír viszont, hogy a kisadók összevonásának köszönhetően 14 százalékos tehernövekedést prognosztizált az OÉT ülésén a munkáltatói oldal.
A társaságok információszerzési lehetőségeit kedvezően befolyásoló változás, hogy a Cégközlöny nyomtatott formátum helyett 2008. január 1-jétől elektronikus formában, honlapon lesz elérhető.
