A vizsgált 59 ország több mint 90 százaléka szándékozik saját nemzeti számviteli rendszerét a Nemzetközi Jelentéskészítési Standardokhoz (International Financial Reporting Standards - IFRS, korábban IAS) igazítani, sőt, 72 százalékuk ehhez már megfelelő menetrendet és konkrét javaslatokat is készít, míg a tavalyi felmérésben még csak a vizsgált országok egyharmada rendelkezett pontos tervekkel. A GAAP Convergence 2002 című felmérést a BDO, a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young, a Grant Thornton, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers közösen készítette. A nagy auditcégek harmadszor adnak ki közös jelentést: a felmérésben szereplő 59 államot – köztük Magyarországot – gazdasági súlyuk és teljesítményük alapján választották ki.
„Igen bíztató, hogy az országok jelentős többsége határozott lépéseket tesz az IFRS-konvergencia érdekében, hiszen az egységes számviteli nyelv összehasonlíthatóvá és átláthatóvá teszi a befektetésekhez szükséges pénzügyi adatokat. Ugyanakkor az egyes országoknak maguknak kell megalkotniuk és bevezetniük a nemzetközi standardokhoz konvergáló számviteli normákat, ezért a teljes és következetes konvergencia eléréséhez még sok a tennivaló” – hangsúlyozta a projekt magyarországi felelőse, Boros Judit, a KPMG senior menedzsere.
A nemzetközi felmérésben a vizsgált államok fele (51%-a) jelezte, hogy nehézséget jelent számukra néhány összetett nemzetközi standard – például a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó, vagy a valós érték alapú számviteli eljárásokra épülő standardok – átültetése. Ezen túlmenően, a megkérdezettek 47 százaléka látja akadálynak, hogy a helyi számviteli normarendszer alapvetően adóközpontú. Mindezek miatt ma még számos országban csak a tőzsdén jegyzett társaságok számviteli szabályozására korlátozzák az IFRS-normák bevezetését, és nem terjesztik azt ki valamennyi társaságra.
„Magyarországon az uniós csatlakozás a tőzsdén jegyzett vállalkozások számára már 2005-től kötelező teszi az IFRS alkalmazását a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésénél. Megkezdődött a magyar számviteli standardok kidolgozása is – ezek egészítenék ki, illetve helyettesítenék a jelenlegi kizárólag törvényi szintű számviteli szabályozást –, és konszenzus látszik kialakulni arról, hogy e standardok összhangban legyenek az IFRS-standardokkal. Az előkészítő megbeszélések tapasztalatai alapján a jelentős számú és gazdasági súlyú kis és közepes méretű vállalkozások speciális igényei is lényegesen befolyásolhatják a számviteli standardok kialakítását” – hangsúlyozta Boros Judit.
A nemzetközi felmérésben további feladatként fogalmazódott meg az új standardok és értelmezések pontos és gyors lefordítása az adott ország nyelvére. A felmérésben szereplő országok 70 százaléka már átültette a nemzetközi standardokat saját nyelvére, ugyanakkor számos esetben a fordítást nem hitelesítette az IFRS-ért felelős nemzetközi bizottság, az IASB (International Accounting Standards Board). Ráadásul a fordítással rendelkezők mintegy egyharmada ítélte úgy, hogy a fordítások túl lassan készülnek el. „Magyarországon várhatóan 2003 júliusára készül el az IFRS-standardok teljes, hitelesített fordítása” – közölte Boros Judit.
Az IFRS-normák terjedésével egyre nagyobb szükség lenne megfelelő tréningekre is. Biztató, hogy a vizsgált országok 80 százalékában az IFRS egyetemi tananyag, ugyanakkor a válaszadók több mint harmada szerint a témát még nem kezelik súlya szerint a felsőoktatásban.
A nagy könyvvizsgáló cégek hangsúlyozzák, hogy a konvergencia sikeréhez, valamint a szakmai, oktatási és szabályalkotási infrastruktúra fejlesztéséhez együttműködésre van szükség a kormányok, az üzleti élet vezetői, és a könyvvizsgálat szakemberei között. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szabályok egységesítése alapvető fontosságú, de nem elégséges a pénzügyi jelentések színvonalának emeléséhez: a jobb összehasonlíthatóság csak akkor jelent ténylegesen magasabb szintű számviteli gyakorlatot, ha az írott szabályokat pontosan betartják és betartatják – figyelmeztetett Boros Judit.
- Az IFRS-konvergenciát támogató országok:
- 58 %-a minden tőzsdei cégre a nemzeti számviteli normák helyett az IFRS-t alkalmazza, kivéve azokat a területeket, amelyeket az IFRS nem tárgyal.
- 22 %-a „standardról standardra” elv alapján halad előre.
- 20 %-a azon a területeken törli el a különbségeket, ahol az praktikus.
- 57 %-ában kormányzati és felügyeleti kezdeményezésre folyik az áttérés.
- 15 %-ában a standardalkotók kezdeményezésére folyik az áttérés.
