Az elmúlt hónapokban a jegybank vezetése megbeszéléseket folytatott a kormányzattal a gazdasági folyamatok várható alakulásáról és a követendő gazdaságpolitikáról. A gazdaságpolitikai célokat a kormány által elfogadott „Fordulat a gazdaságpolitikában” című középtávú programban is meghirdették.
A középtávú gazdaságpolitikai programnak a monetáris politika szempontjából legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar gazdaság 2007-re felkészült legyen az euróövezeti csatlakozásra. E célkitűzés teljesítéséhez szükséges, hogy az államháztartás európai szabvány szerint mért hiánya 2005-ben ne legyen magasabb a GDP 3%-ánál és az infláció megfeleljen az euróövezethez történő csatlakozás kritériumainak. A középtávú program a 2005-ben elérendő referenciaértékek teljesítése érdekében folyamatos gazdaságpolitikai alkalmazkodást ír elő. Az államháztartás európai szabvány szerint mért hiányát 2003-ban a GDP 4,5%-ára mérsékli a kormányzat, míg az infláció tekintetében 2003-ra éves átlagos 5%-os, év végére 4,5%-os áremelkedési ütemet irányoz elő.

A jegybank monetáris politikai lépéseivel a középtávú gazdaságpolitikai programmal összhangban álló inflációs pályát igyekszik megvalósítani. A kijelölt pálya nincs ellentmondásban a jegybank korábban kitűzött, 2003 decemberére 3,5-1%-ban meghatározott inflációs céljával, a jegybank 4,5%-ot nem meghaladó infláció elérésére törekszik. Ennek megfelelően a jegybank az elkövetkező időszakban aszimmetrikus módon fog reagálni az infláció pályáját befolyásoló gazdasági folyamatokra. Ha az inflációs előrejelzés középértéke az előrejelzési időhorizonton a kitűzött célsávon kívülre esik, a Monetáris Tanács a monetáris
kondíciók megváltoztatásával befolyásolja az infláció pályáját. A célsávon belül azonban a Monetáris Tanács tolerálja a 4,5%-ot meg nem haladó inflációs szint kialakulását.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszak makrogazdasági folyamatai az inflációs kockázatok növekedése irányába mutatnak. E tényezők közül a legfontosabb az idén közel 10%-kal bővülő lakossági fogyasztási kereslet és a versenyszektor béreinek gyors ütemű emelkedése. A középtávú kormányprogram ugyanakkor olyan pályát irányoz elő, amely jövőre számottevően mérsékelheti az inflációs nyomást. A belföldi kereslet növekedését várhatóan visszafogja az államháztartás európai szabvány szerint mért hiányának 4,5%-ra történő mérséklése. A Monetáris Tanács értelmezése szerint a kormányzat azt is el szeretné érni, hogy jövőre a versenyszektorban legfeljebb 5%-kal emelkedjen a bruttó bérek éves átlagos szintje. A várható adómérséklő intézkedések eredményeként ez a mérsékelt bruttó béremelkedés is a nettó reálkeresetek 3% körüli növekedését biztosítja. A középtávú gazdaságpolitikai programnak megfelelő béralakulás mérsékli az inflációs célok elérésének reálgazdasági költségeit.

Ezzel szemben a kormányzati célkitűzéseknél magasabb béremelkedés az inflációs célok elérése érdekében monetáris szigorítást tehet szükségessé. A dezinflációs pályához nem alkalmazkodó béralakulás rontja a vállalkozások versenyképességét, ami a kivitelre és a beruházásokra gyakorolt negatív hatásokon keresztül visszafogja a gazdasági növekedést és a munkahelyek számának
Az MNB-nek a kormány középtávú gazdaságpolitikai programjában előirányzott költségvetési és bérnövekedési irányszámokra alapozott előrejelzése szerint 2002 decemberére 5,1%, 2003 decemberére 4,3% körüli áremelkedés várható. A célsávon belül maradó alapelőrejelzés mellett ugyanakkor 2003-ban jelentős egy magasabb infláció kialakulásának kockázata. E kockázat fő forrása a versenyszféra béreinek alakulása. A gazdaságpolitikai pályától elszakadó béralakulás esetén nagy a valószínűsége a 2003 végén 4,5%-ot meghaladó inflációnak. Ez a kockázat mutatkozik meg az inflációs előrejelzés legyezőábrájának alakjában.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a kormány által kidolgozott középtávú gazdaságpolitikai pálya megvalósulása esetén, a jegybank jelenlegi előrejelzésében szereplő feltételek mellett nem látszik szükségesnek a monetáris kondíciók változtatása. A Monetáris Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri az inflációs kockázatokat jelentő gazdasági folyamatokat. A belföldi kereslet és a bérnövekedési ütem magas dinamikájának fennmaradása a jövőben a monetáris kondíciók szigorítását teheti szükségessé.