Miután hónapokig rosszabbodtak és magasan a jegybanki célsávok fölé emelkedtek az inflációs várakozások, a júliusi felmérés január óta először javulást mutat. A várakozásokon javított a meglepetésszerűen alacsony 4.8 százalékos júniusi inflációs adat, és a jelek szerint pozitíven értékelték a piacok a jegybank és a kormányzat közt létrejött megegyezést is a középtávú gazdasági stratégiáról.

A konszenzus szerint júliusban a júniusi szinten, vagy enyhén felette marad az infláció. Decemberre 5.37 százalékra emelkedik vissza, de ez 41 bázispontos javulást jelent a júniusi várakozás óta, és újra belül van az MNB 5.5 százalékos célján.

A jelek szerint nem csorbította a jegybanki hitelességet, hogy a kormánnyal közösen 2.5-4.5 százalékról 4.5 százalékra emelte a 2003 decemberi inflációs célt. Magát a célt azonban továbbra sem vélik elérhetőnek az elemzők, bár átlagos előrejelzésük kilenc bázisponttal 4.81 százalékra csökkent.

Miután úgy tűnik, enyhültek az inflációval kapcsolatos aggodalmak, az elemzők túlnyomó része arra számít, hogy a május óta történt két jegybanki kamatemelést már nem követik újabbak. Az elemzők szerint véget érhet a monetáris szigorítás ciklusa – de nem azonnal. A tíz válaszadó egyöntetűen azt várja, hogy augusztus végéig nem változik a jegybanki kamat. Hat elemző szerint az év végig sem lesz változás. Erre az időszakra csak egy elemző jósolt kamatemelést, hárman viszont kamatcsökkentést.

A többség szerint legkésőbb a jövő év tavaszára az MNB visszatér korábbi kamatcsökkentési politikájához. Addig azonban a többség várakozása szerint a megszigorodott monetáris politika tovább őrködik az infláció csökkenése felett.Ezt alátámasztja az is, hogy az inflációs aggodalmak helyébe az utóbbi hetekben egyensúlyi aggodalmak léptek, jelentősen emelve az állampapírhozamok várt szintjét.

A vártnál gyengébb májusi folyó fizetési mérleg és júniusi költségvetési adatok után az elemzők jelentősen emelték előrejelzéseiket a két mérleg hiányára. A fizetési mérleg deficitjére a konszenzus 2002 végére 360 millió euróval 2.67 milliárd euróra nőtt, 2003-ra pedig 480 millió euróval 2.9 milliárd euróra.

Az államháztartás idei hiányára az átlagos várakozás 712 milliárd forint, tehát a Pénzügyminisztérium által várt 677 milliárd forintnál is magasabb. A jövő évre a konszenzus 644 milliárd forint.

Az állampapírhozamok közelmúltbeli emelkedése és a megugró hozamszint-várakozások jelzik, hogy a külföldi befektetők kockázati prémium igénye az egyensúlyi adatok romlásával párhuzamosan nőtt - bár ehhez minden bizonnyal hozzájárult a globális kockázattűrés általános visszaesése is a világgazdaság gyengélkedése és egyes fejlődő piacok nehézségei miatt.

A 12 hónapos diszkont kincstárjegy hozama az átlagos elemzői várakozás szerint az év végén 9.18 százalék lesz, és ez 47 bázisponttal felette van az egy hónapja várt értéknek. A három éves államkötvény esetében még nagyobb, 53 bázispontos volt a konszenzus emelkedése, 8.62 százalékra.

Az elemzői átlagelőrejelzések szerint a következő hetekben publikálandó fontosabb gazdasági adatok aligha javítják a hangulatot a magyar piacokon.

Az augusztus 5-én megjelenő folyó fizetési mérleg a konszenzus szerint 371 millió eurós hiánynövekedést mutat majd júniusra. Ez az első félévre 1.773 milliárdos deficitet jelentene, szemben az előző év azonos időszakában mért 1.007 milliárddal.

Az államháztartás hiánya júliusban a várakozás szerint 55 milliárd forinttal 556 milliárd forintra, azaz az eredeti előirányzat 110 százalékára nő. Az augusztus 7-én megjelenő ipari termelési adat várhatóan az első félévre mindössze egy százalékpontos éves kiigazítatlan növekedést mutat majd. Augusztus 13-én a KSH júliusi inflációs adatot publikál, az előrejelzés szerint 4.8 vagy 4.9 százalékot, ami azt jelenti, hogy az infláció nem csökken tovább.

Pozitív jel lehet viszont, hogy az átlagos várakozás szerint augusztus végéig a forint a jelenlegi 245 körüli euro-árfolyamon stabilizálódik, tehát az elemzők nem várják, hogy visszazuhan az elmúlt hetekben látott 253 körüli héthónapos mélypontra.

Mindössze hét elemző válaszolt a kérdésre, hogy megvalósíthatók-e a középtávú gazdasági stratégia 2006-ra vonatkozó inflációs és költségvetési célszámai, amelyek a 2007-es eurocsatlakozást vannak hivatva megalapozni.

A jelek szerint az elemzők megosztottak, hogy elérhető-e a 2 százalékos GDP-arányos deficit és a két százalék körüli infláció 2006-ra. Az inflációs célt négyen tartották megalapozottnak, és hárman nem, a költségvetési célt hárman-hárman ítélték megvalósíthatónak, illetve nem megalapozottnak. Az elemzők szerint az időszak hossza miatt sok a bizonytalanság.

„A soron következő választások közelsége különösen 2005-ben és 2006-ban veszélyezteti a költségvetési célt,” mondta Detrekői László, a CIB Értékpapír elemzője. „Az infláció a kevésbé fejlett EU-tagokban is magasabb a megcélzottnál.”

„Az inflációs cél túl ambiciózus,” mondta Bartha Attila, a Kopint-Datorg elemzője. „Lehetséges előnyei kisebbek a fizetendő gazdasági és szociális árnál.”