Lejjebb húzódtak a jövõ év végére szóló prognózisok is, de a piaci konszenzus még mindig felette marad a jegybank és kormányzat közösen kijelölt 4.5 százalékos céljának. Az egyensúlyi mutatókra vonatkozó elõrejelzések ugyanakkor romlottak, az elemzõk így továbbra is szigorú monetáris politikára számítanak. A kamatemelések azonban már nem folytatódnak, sõt a jövõ év elejére az MNB visszatérhet korábbi kamatcsökkentõ politikájához.

Miután hónapokig rosszabbodtak és magasan a jegybanki célsávok fölé emelkedtek az inflációs várakozások, a júliusi felmérés január óta elõször javulást mutat. A várakozásokon javított a meglepetésszerûen alacsony 4.8 százalékos júniusi inflációs adat, és a jelek szerint pozitíven értékelték a piacok a jegybank és a kormányzat közt létrejött megegyezést is a középtávú gazdasági stratégiáról.

A konszenzus szerint júliusban a júniusi szinten, vagy enyhén felette marad az infláció. Decemberre 5.37 százalékra emelkedik vissza, de ez 41 bázispontos javulást jelent a júniusi várakozás óta, és újra belül van az MNB 5.5 százalékos célján.

A jelek szerint nem csorbította a jegybanki hitelességet, hogy a kormánnyal közösen 2.5-4.5 százalékról 4.5 százalékra emelte a 2003 decemberi inflációs célt. Magát a célt azonban továbbra sem vélik elérhetõnek az elemzõk, bár átlagos elõrejelzésük kilenc bázisponttal 4.81 százalékra csökkent.

Miután úgy tûnik, enyhültek az inflációval kapcsolatos aggodalmak, az elemzõk túlnyomó része arra számít, hogy a május óta történt két jegybanki kamatemelést már nem követik újabbak. Az elemzõk szerint véget érhet a monetáris szigorítás ciklusa – de nem azonnal. A tíz válaszadó egyöntetûen azt várja, hogy augusztus végéig nem változik a jegybanki kamat. Hat elemzõ szerint az év végig sem lesz változás. Erre az idõszakra csak egy elemzõ jósolt kamatemelést, hárman viszont kamatcsökkentést.

A többség szerint legkésõbb a jövõ év tavaszára az MNB visszatér korábbi kamatcsökkentési politikájához. Addig azonban a többség várakozása szerint a megszigorodott monetáris politika tovább õrködik az infláció csökkenése felett.Ezt alátámasztja az is, hogy az inflációs aggodalmak helyébe az utóbbi hetekben egyensúlyi aggodalmak léptek, jelentõsen emelve az állampapírhozamok várt szintjét.

A vártnál gyengébb májusi folyó fizetési mérleg és júniusi költségvetési adatok után az elemzõk jelentõsen emelték elõrejelzéseiket a két mérleg hiányára. A fizetési mérleg deficitjére a konszenzus 2002 végére 360 millió euróval 2.67 milliárd euróra nõtt, 2003-ra pedig 480 millió euróval 2.9 milliárd euróra.

Az államháztartás idei hiányára az átlagos várakozás 712 milliárd forint, tehát a Pénzügyminisztérium által várt 677 milliárd forintnál is magasabb. A jövõ évre a konszenzus 644 milliárd forint.

Az állampapírhozamok közelmúltbeli emelkedése és a megugró hozamszint-várakozások jelzik, hogy a külföldi befektetõk kockázati prémium igénye az egyensúlyi adatok romlásával párhuzamosan nõtt - bár ehhez minden bizonnyal hozzájárult a globális kockázattûrés általános visszaesése is a világgazdaság gyengélkedése és egyes fejlõdõ piacok nehézségei miatt.

A 12 hónapos diszkont kincstárjegy hozama az átlagos elemzõi várakozás szerint az év végén 9.18 százalék lesz, és ez 47 bázisponttal felette van az egy hónapja várt értéknek. A három éves államkötvény esetében még nagyobb, 53 bázispontos volt a konszenzus emelkedése, 8.62 százalékra.

Az elemzõi átlagelõrejelzések szerint a következõ hetekben publikálandó fontosabb gazdasági adatok aligha javítják a hangulatot a magyar piacokon.

Az augusztus 5-én megjelenõ folyó fizetési mérleg a konszenzus szerint 371 millió eurós hiánynövekedést mutat majd júniusra. Ez az elsõ félévre 1.773 milliárdos deficitet jelentene, szemben az elõzõ év azonos idõszakában mért 1.007 milliárddal.

Az államháztartás hiánya júliusban a várakozás szerint 55 milliárd forinttal 556 milliárd forintra, azaz az eredeti elõirányzat 110 százalékára nõ. Az augusztus 7-én megjelenõ ipari termelési adat várhatóan az elsõ félévre mindössze egy százalékpontos éves kiigazítatlan növekedést mutat majd. Augusztus 13-én a KSH júliusi inflációs adatot publikál, az elõrejelzés szerint 4.8 vagy 4.9 százalékot, ami azt jelenti, hogy az infláció nem csökken tovább.

Pozitív jel lehet viszont, hogy az átlagos várakozás szerint augusztus végéig a forint a jelenlegi 245 körüli euro-árfolyamon stabilizálódik, tehát az elemzõk nem várják, hogy visszazuhan az elmúlt hetekben látott 253 körüli héthónapos mélypontra.

Mindössze hét elemzõ válaszolt a kérdésre, hogy megvalósíthatók-e a középtávú gazdasági stratégia 2006-ra vonatkozó inflációs és költségvetési célszámai, amelyek a 2007-es eurocsatlakozást vannak hivatva megalapozni.

A jelek szerint az elemzõk megosztottak, hogy elérhetõ-e a 2 százalékos GDP-arányos deficit és a két százalék körüli infláció 2006-ra. Az inflációs célt négyen tartották megalapozottnak, és hárman nem, a költségvetési célt hárman-hárman ítélték megvalósíthatónak, illetve nem megalapozottnak. Az elemzõk szerint az idõszak hossza miatt sok a bizonytalanság.

„A soron következõ választások közelsége különösen 2005-ben és 2006-ban veszélyezteti a költségvetési célt,” mondta Detrekõi László, a CIB Értékpapír elemzõje. „Az infláció a kevésbé fejlett EU-tagokban is magasabb a megcélzottnál.”

„Az inflációs cél túl ambiciózus,” mondta Bartha Attila, a Kopint-Datorg elemzõje. „Lehetséges elõnyei kisebbek a fizetendõ gazdasági és szociális árnál.”