Az adatfelvételre 2001 novemberben került sor. Ez már a harmadik vizsgálat volt, amely a közepes és nagy magyar vállalkozások adózási magatartásának feltérképezését és az erre ható tényezők elemzését szolgálta. Az elsőre 1996 novemberében, a másodikra pedig 1998 júniusában került sor. (Az adatfelvételi munkákat mindhárom esetben a Tárki adatfelvételi osztálya végezte). A három kérdezés mintavételének alapelvei nem térnek el egymástól, így homogén felvételek állnak rendelkezésünkre, hogy a közepes és nagy magyarországi cégek adózási magatartását elemezzük – hangsúlyozták a kutatás vezetői. A megkérdezett cégek minden felvétel esetében nagyság és gazdasági ág szerint reprezentálják a közepes és nagy magyar vállalkozások egészét.

Javuló adózási és szerződéses fegyelem
A cégek adózási és szerződéses fegyelme javult a legutóbbi, 1998-as felvétel óta, de ez a tendencia nem tűnik olyan erősnek, mint ami 1996-98 között megfigyelhető volt. A közepes és nagy cégek körében folytatódott a szerződéses és az adózási fegyelem javulása, de az adózási fegyelem terén mérséklődött a javulás üteme. A tb-járulék fizetésének pontossága pedig 1998-2001 között romlott, de így is javulásról beszélhetünk 1996-2001 között.

Csökkenő részvétel a rejtett gazdaságban
A tanulmány kísérletet tett arra, hogy megnevezze a rejtett gazdaságban való érintettség több összetevőjét. A kérdőívben szerepelt kérdés arra vonatkozóan, hogy a számla nélküli értékesítés jelenleg mennyire jellemző a megkérdezett cég üzleti partnereire, illetve versenytársaira, továbbá hogy a megkérdezett cégvezető véleménye szerint mennyire jellemző ez a jelenség a magyar gazdaság egészére. A kutatók megpróbálták megbecsülni a kérdezést megelőző két évben adót csaló cégek arányát.

A megfigyelt indikátorok mindegyike szerint 1998 és 2001 között jelentősen csökkent a rejtett gazdaság súlya a közepes és nagyvállalati szektorban, illetve a magyar gazdaság egészében. A három felvétel eredményeinek összehasonlítása a számla nélküli értékesítés (a rejtett gazdaság egyik fontos megnyilvánulási formája) jelentős visszaszorulását mutatja mind a magyar gazdaságban, mind a cégek üzleti partnerei, mind pedig versenytársai körében.

A közepes és nagyvállalatok között az utóbbi két évben adót csaló cégek aránya legfeljebb 16,6 %, miközben az 1998-as felvétel adatai alapján magasabb várható értékkel és tágabb határok között, legfeljebb 22,8 %ot becsültek a szakértők. Ez az elmozdulás az adócsaló cégek arányának valószínű csökkenésére utal.
Javult az adórendszer és az adóigazgatás megítélése

Az eredmények alapján megállapítható, hogy lényegesen javult a vállalkozásoknak a kormányzat adópolitikájával és az adóigazgatással kapcsolatos véleménye. Az adózási szabályok világosabbá, áttekinthetőbbé váltak, javult az APEH megítélése és némileg visszaszorult az adóigazgatási apparátussal kapcsolatosan a „személyes kapcsolatok” szerepe. Az utóbbit mint egy a korrupció elterjedtségére vonatkozó látencia indikátort foghatjuk fel. Ebből pedig az adóigazgatással, adóellenőrzéssel kapcsolatos korrupció visszaszorulására következtethetünk – állítja Semjén András és Tóth I. János.

A megkérdezett cégvezetők szerint nőtt a magyar adórendszer stabilitása és átláthatósága. Míg 1996-ban 97 %-uk szerint az adózási szabályok gyakran és 3 %-uk szerint a szükséges időközönként változnak, addig 2001-ben a megkérdezettek 86 %-a van az előbbi és 13 % az utóbbi véleményen. Ezzel párhuzamosan nagymértékben (71 %-ról 36 %-ra) csökkent annak a vélekedésnek az elfogadottsága, hogy „az adórendszer változásának mértéke veszélyezteti a cégnél az üzleti kalkuláció biztonságát”.

Pozitív irányba változott az adózási szabályok megítélése. A korábbinál kevesebben vélekednek úgy, hogy az adózási szabályok rendkívül bonyolultak lennének, illetve hogy az adózási nyomtatványok nehezen lennének érthetők. Míg 1996-ban a megkérdezettek 76 %-a és 57 %-a szerint voltak „teljesen igaz”-ok ezek az állítások, addig 2001-ben csak a kérdezettek korábbinál alacsonyabb hányada (67, illetve 49 %-uk) osztotta e véleményeket.

Érezhetően javult az APEH tevékenységéről alkotott vélemény is. A korábbiakhoz képest többen látják úgy, hogy az APEH időben és jól informál az adózási szabályokkal kapcsolatban: az „egyáltalán nem igaz” választ adók aránya 56%-ról 38%-ra csökkent. Némileg csökkent emellett annak a véleménynek az elfogadottsága is, miszerint „az APEH-ben egy-egy vitás adóügy elintézésénél sok múlik a személyes kapcsolatokon”. A „teljes mértékben igaz” választ adók aránya 1996 és 2001 között 52 %-ról 42 %-ra csökkent.