A Monetáris Tanács döntését indokolva Járai Zsigmond utalt arra, hogy a legfrissebb adatok az inflációs nyomás erősödését jelzik. A kamatemelés másik tényezőjeként a magyarországi befektetésektől elvárt nagyobb kockázati prémiumot említette a jegybank elnöke.
"A nemzetközi környezet változása mögött elsősorban a felzárkózó piacok magasabb kockázati prémium elvárása áll, másodsorban pedig az Európai Központi Bank várható további kamatemelése" - jelezte a folyamatokat Járai. Hozzátette: a nagyobb kamatfelár belföldi tényezőjeként kell számba venni, hogy a konvergenciaterv megvalósíthatóságának kockázata az utóbbi időszakban emelkedett.
Merész
A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaterv merész és jelentős államháztartási deficit csökkentést tartalmaz - mondta Járai Zsigmond. Az MNB elnöke hozzátette: a szükséges intézkedések megvalósításához társadalmi megértésre, a célok támogatására van szükség, amit, úgy tűnik, nem sikerült megteremteni. "A piac úgy értékeli, hogy a miniszterelnök esetleges távozása, legalábbis átmenetileg, nehezítené a konvergenciaprogram megvalósítását, az államháztartási egyensúly javítását" - jelezte egy kérdésre Járai, hozzáfűzve: "én személy szerint úgy gondolom, hogy más tervek is létezhetnének, hiszen többször is elmondtam, hogy a konvergenciaprogram nem jó, nem jó irányba megy, de erről ma nem tárgyaltunk".
Az utóbbi hét belpolitikai eseményei miatt megnőtt a külföldi befektetők kockázati hozamelvárása Magyarországgal szemben - magyarázta az MNB elnöke. Egy másik kérdésre válaszolva Járai Zsigmond kifejtette: a Monetáris Tanács hétfői döntése után kialakult 7,75 százalékos kamatszint megfelelő.
A három százalék nehezen fog menni
"Ma ez a jó kamatszint" - közölte a jegybank elnöke, aki szerint "ezzel együtt nehéz megmondani, hogyan reagál a piac" - tette hozzá Járai Zsigmond, hozzáfűzve: nem biztos, hogy ezzel a kamatszinttel el lehet érni a 2008 végére kitűzött 3 százalékos inflációs célt. Az elmúlt időszak kamatemelései ellenére a forint árfolyama lényegében nem erősödött.
Kérdésre válaszolva a jegybank elnöke elmondta, bár az utóbbi heteket a nyersolaj árának csökkenése jellemzi, számos tényező miatt a magyarországi inflációs várakozások "felfelé mutatnak", megemlítve a nyers élelmiszerárak utóbbi időben tapasztalt gyors emelkedését. Így nem zárható ki, hogy a jövő évi infláció akár az MNB által korábban prognosztizált 7 százaléknál is magasabb lehet - tette hozzá.