Április elején még 167.700 család volt áram nélkül és legalább 200 ezer család folyóvíz nélkül Japánban a március 11-i földrengés és szökőár nyomán. A természeti katasztrófában összesen 46 ezer épület omlott össze vagy égett ki, és további 155 ezer szenvedett szerkezeti sérülést. A közlekedési infrastruktúrát is komoly károk érték. Kétezer közút, 56 híd és 26 vasútvonal rongálódott, vagy semmisült meg.

A történelembe "Nagy Tóhoku Földrengés" (Tohoku Kanto Daishin-sai) néven bevonult 2011. március 11-i földrengés a japán történelem legnagyobbika, a mérések 1900-as kezdete óta az ötödik legnagyobb volt a világon és erejére jellemző, hogy Honsú japán szigetet 2,4 méterrel helyezte át keleti irányba, a föld forgási tengelyét pedig 10 centivel billentette ki. A földrengés által okozott közvetlen anyagi kár a japán kormány becslése szerint 190-300 milliárd dollárra tehető, de a tényleges helyreállítási költségek ennél lényegesen magasabbak lehetnek. A biztosító társaságok kárbecslései a 200-250 milliárd dolláros tartományba esnek. Összehasonlításképpen az 1995-ös kobei földrengés 100 milliárd dolláros kárt okozott, az Egyesül Államokban pedig a 2005-ös Katrina hurrikán 91 milliárd dollárt.

Rövid távon kis fellendülés 

Az eddig bekövetkezett katasztrófákat alapul véve egy átmeneti gazdasági visszaesést követően fellendülésre lehet számítani Japánban a helyreállítási munkák gazdaságösztönző hatása miatt, de az áramszolgáltató kapacitásban és az ipari beszállítói csatornák működésében bekövetkezett károk késleltetik majd a fellendülés kezdetét és csökkentik annak mértékét.

Az előző nagy katasztrófával, a kóbei földrengéssel összevetve azonban még így is az események felgyorsulása figyelhető meg. Az 1995 januári kóbei földrengés után a Nikkei225 index jó hat hónapon keresztül gyengült, 20 ezer pont közeli értékekről 24,6 százalékos eséssel 15 ezer pont alá bukott, mielőtt meredek erősödésnek indult volna.

Visszakapaszkodott a NIKKEI

A Tóhoku földrengés napján, a pénteken még 10 ezer pont felett záró Nikkei225 index hétfőn 6 százalékkal, majd kedden 10 százalékkal esett, és az index 8.605 ponton zárt, közel három éve a legalacsonyabb szinten. Szerdán viszont az index már hat százalékos emelkedéssel 9 ezer pont felett végzett és azóta is kisebb-nagyobb ingadozásokkal emelkedő trendet követ. Április elején az index már a 9.500 pontos magasságban járt.

A jen a mostanihoz hasonlóan a kobei földrengés után is erősödött: a dollárral szemben 100 jen közeli jegyzésekről 83 jen környékére, négy hónap alatt összesen 18,1 százalékkal. A jen május elejétől kezdett ismét gyengülni és szeptemberre már 105 jenes dollár jegyzéseknél járt.

Az 1995-ös kóbei földrengés után a japán gazdasági teljesítmény az év első három negyedévében bővült, majd a negyedik negyedévben kismértékben csökkent. Közgazdászok most is fellendülést várnak a helyreállítási munkák gazdaságösztönző hatásától, de ennek beindulása a kiesett áramtermelési kapacitás pótlása miatt akár az év végéig is elhúzódhat.

A Nomura bankház számításai szerint a Nomura 400 árfolyam indexbe tartozó vezető japán vállalatok nyeresége csak az áramellátási kiesések miatt 17 milliárd dollárral csökkenhet az április elsejével kezdődött folyó, 2011/2012-es pénzügyi évben.

Kevesebb autó, kevesebb fogyasztási cikk

Márciusban a japán ipari termelés a valaha mért legnagyobb havi visszaesést szenvedte el és két éves mélypontra esett vissza a földrengés által az ország ipari bázisban és az ellátási láncban okozott károk miatt. A JPMorgan globális ipari termelési indexe márciusban - részben Japánnak tulajdonított módon - hat havi mélypontra esett, 54,7 pontra a februári 59,2 pontról.

Gazdaságlassító hatások a keresleti oldalon is jelentkeznek. Az autóeladások márciusban 40 százalékkal esetek vissza a japán polgárok krízis idején tanúsított önmegtartóztató magatartása miatt. Egyes áruházláncok eladásai pedig 30 százalékkal is zuhantak. Így volt ez a kóbei földrengés után is, amikor a lakossági fogyasztás egy hónap alatt 4,9 százalékkal csökkent.

Japán elektromos energia szükségletének 25 százalékát fedezi atomenergiával. A természeti katasztrófa miatt elektromos energia termelési kapacitásának öt százalékát veszítette el véglegesen - írta egy március közepi elemzésében a Wall Street Journal Japan Real Time című online kiadása - amit fosszilis energiahordozókkal lesz kénytelen pótolni. Az ország a Japan Real Time szerint jelenleg napi 4,25 millió hordó olajat importál, amit a következő két negyedévben napi 400 ezer hordóval kell növelnie a kiesett atomenergia pótlására. Emellett energiatermelési célokra Japán 115 millió tonna szenet importál évente, amit legalább 25 millióval lesz kénytelen növelni.

Fél éves hatások

A földrengés a Reuters szerint hat olajfinomító leállását okozta Japánban, együttesen napi 1,40 millió hordó feldolgozó kapacitással. Japán teljes feldolgozó kapacitása 4,6 millió hordó. A finomítók leállása üzemanyag-ellátási gondokat okozott, ami nehezíti a beszállítói csatornák működésének normalizálását.

Mivel Japán, Dél-Korea, Kína és Tajvan szoros termelési és beszállítói közösséget alkot, ezért minden szállítási és logisztikai fennakadás egységében érinti az egész térséget. Miután pedig a térség maga domináns szerepet játszik a világ ipari termelésében, a Japánt ért megrázkódtatásnak globális léptékű gazdasági utórengései Ken Courtis, a Goldman Sachs egykori Ázsiáért felelős alelnöke, jelenleg a Keio Egyetem és a Tokió Egyetem előadója szerint még jó két negyedéven át érezhetőek lesznek.

A japán GDP 23 százalékát adja az ipari termelés. A kormány adatai szerint 2010-ben a GDP 3,9 százalékkal nőtt, de a negyedik negyedévében az előzőhöz képest 0,3 százalékkal, évesítve 1,1 százalékkal csökkent.

Lehet, hogy csökken a GDP

A 2011-es japán GDP-előrejelzések viszonylag széles tartományban szóródnak: a svájci UBS bankház 1,4 százalékra módosította a japán GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 1,5 százalékról, az IMF pedig szintén 1,4 százalékra a korábbi, januári becslésben szereplő 1,6 százalékról. A Schroders bankház 2011-es GDP-növekedési előrejelzését 0,8 százalékra csökkentette 1,2 százalékról. A Nomura Securities szerint a földrengés következményei az idén 0,7 százalékponttal csökkenthetik a japán GDP-t.

A japán jegybank elkészítette földrengés előtt kiadott negyedéves Tankan üzleti hangulatjelentésének földrengés utáni verzióját: a termelőipari nagyvállalatok véleményét tükröző index 7 pontról 6-ra esett vissza. A 2010 negyedik negyedévi index még 8 pont volt és sorban a hatodik egymást követő alkalommal mutatott növekedést.